A nyílt végű lízing – pontosabban nyílt végű pénzügyi lízing – olyan finanszírozási forma, amelyet gyakran használnak céges autók beszerzésére. Lényege, hogy a lízingbevevő a futamidő alatt havi lízingdíjat fizet az autó használatáért, a futamidő végén pedig dönthet arról, hogy megvásárolja-e a járművet, kijelöl-e egy harmadik vevőt, vagy nem él a vételi lehetőséggel.
Céges személyautók esetében a nyílt végű lízing egyik fontos előnye, hogy a lízingdíj ÁFA-tartalma részben visszaigényelhető lehet. A vállalkozás választhatja az egyszerűbb, 50%-os ÁFA-levonást, de megfelelő útnyilvántartással a tényleges üzleti használat aránya alapján ennél magasabb levonási arány is alkalmazható lehet.
Ezért a nyílt végű lízing nemcsak finanszírozási kérdés, hanem adózási és adminisztrációs szempontból is fontos döntés. Különösen akkor érdemes alaposan átgondolni, ha az autót jelentős részben céges utakra használják.
Tartalomjegyzék
Mit jelent a nyílt végű lízing?
A nyílt végű lízing olyan pénzügyi lízingkonstrukció, amelyben a lízingbevevő a futamidő alatt használja az autót és lízingdíjat fizet, de a futamidő végén nem válik automatikusan a jármű tulajdonosává.
A konstrukció lényege, hogy a szerződés végén a lízingbevevő több lehetőség közül választhat: megvásárolhatja az autót a maradványértéken, kijelölhet egy harmadik személyt vevőként, vagy dönthet úgy is, hogy nem él a vételi lehetőséggel.
Ez különbözteti meg a nyílt végű lízinget a zárt végű lízingtől, ahol a tulajdonszerzés jellemzően előre meghatározott módon, automatikusan történik. Nyílt végű lízingnél tehát nagyobb szerepe van a futamidő végi döntésnek, a maradványértéknek és annak, hogy a vállalkozás hosszabb távon mit tervez az autóval.
Céges autók esetében a nyílt végű lízing azért gyakori megoldás, mert egyszerre kínál finanszírozási rugalmasságot és ÁFA-visszaigénylési lehetőséget. Utóbbi azonban csak akkor használható ki tudatosan, ha a vállalkozás pontosan ismeri az autó céges és magáncélú használatának arányát.
Hogyan működik a nyílt végű pénzügyi lízing?
A nyílt végű pénzügyi lízingnél a vállalkozás lízingszerződést köt az autóra, majd a futamidő alatt rendszeres lízingdíjat fizet. A szerződésben előre meghatározzák többek között a kezdőrészletet, a futamidőt, a havi lízingdíjat és a maradványértéket.
A konstrukció általában így épül fel:
- a lízingbeadó megvásárolja az autót, majd lízingbe adja a vállalkozásnak;
- a lízingbevevő használja az autót és fizeti a szerződés szerinti lízingdíjakat;
- a futamidő alatt az autó a vállalkozás könyveiben is megjelenhet, a szerződés és a számviteli kezelés függvényében;
- a futamidő végén a lízingbevevő dönthet arról, hogy megvásárolja-e az autót, kijelöl-e más vevőt, vagy nem él a vételi lehetőséggel.
A nyílt végű lízing egyik lényeges eleme a maradványérték. Ez az az előre meghatározott összeg, amelyen a futamidő végén az autó megvásárolható lehet. A maradványérték nagysága befolyásolhatja a havi lízingdíjat, a futamidő végi döntést és a konstrukció teljes költségét is.
Céges személyautóknál a nyílt végű pénzügyi lízinget gyakran azért választják, mert nem feltétlenül igényel akkora kezdeti tőkelekötést, mint az azonnali vásárlás, miközben a lízingdíj ÁFA-tartalma megfelelő feltételek mellett részben visszaigényelhető lehet.
Nyílt végű vagy zárt végű lízing: mi a különbség?
A nyílt végű és a zárt végű lízing közötti legfontosabb különbség a futamidő végén jelenik meg. Nyílt végű lízingnél a lízingbevevő nem válik automatikusan az autó tulajdonosává, hanem dönthet a vételi lehetőség gyakorlásáról. Zárt végű lízingnél ezzel szemben a tulajdonszerzés jellemzően előre meghatározott módon történik.
Ez a különbség céges autóknál nemcsak finanszírozási, hanem adózási és adminisztrációs szempontból is fontos lehet. Nyílt végű pénzügyi lízingnél a lízingdíj ÁFA-tartalma megfelelő feltételek mellett részben visszaigényelhető, ezért a konstrukciót sok vállalkozás kifejezetten céges személyautó finanszírozására választja.
| Szempont | Nyílt végű lízing | Zárt végű lízing |
|---|---|---|
| Tulajdonszerzés | Nem automatikus, a futamidő végén döntési lehetőség van. | Jellemzően előre meghatározott módon történik. |
| Futamidő végi döntés | A lízingbevevő megvásárolhatja az autót, kijelölhet vevőt, vagy nem él a vételi lehetőséggel. | A szerződés célja általában a tulajdonszerzés. |
| Maradványérték szerepe | Kiemelten fontos, mert ehhez kapcsolódik a futamidő végi vételi lehetőség. | Kevésbé döntési pontként jelenik meg. |
| Céges autós használat | Gyakori választás céges személyautóknál. | Szintén előfordulhat, de más ÁFA-kezelési logikával. |
| ÁFA-visszaigénylés | A lízingdíj ÁFA-tartalma megfelelő feltételekkel részben levonható lehet. | A személyautó beszerzéséhez kapcsolódó ÁFA általában nem vonható le. |
| Rugalmasság | Rugalmasabb futamidő végi döntést adhat. | Kötöttebb tulajdonszerzési irány. |
Miért népszerű céges autóknál a nyílt végű lízing?
A nyílt végű lízinget sok vállalkozás azért választja céges személyautó finanszírozására, mert rugalmasabb megoldást kínálhat, mint az azonnali autóvásárlás. A cégnek nem feltétlenül kell egyszerre nagyobb összeget autóbeszerzésre fordítania, miközben a járművet a futamidő alatt üzleti célra használhatja.
Céges autóknál a konstrukció egyik legfontosabb szempontja az ÁFA-kezelés. A nyílt végű pénzügyi lízing díjának ÁFA-tartalma megfelelő feltételek mellett részben vagy akár teljes mértékben levonható lehet, ezért a vállalkozás számára nemcsak a havi lízingdíj összege számít, hanem az is, hogy a használat mekkora része igazolható céges útként.
A nyílt végű lízing különösen akkor lehet előnyös, ha:
- a vállalkozás nem szeretne nagyobb kezdő tőkét lekötni autóvásárlásra;
- fontos a futamidő végi rugalmasság;
- az autót jelentős részben üzleti célra használják;
- a cég szeretné kihasználni a lízingdíj ÁFA-tartalmához kapcsolódó levonási lehetőséget;
- rendelkezésre áll pontos útnyilvántartás a céges és magánutak elkülönítésére.
Érdemes azonban nemcsak a havi lízingdíjat nézni. A teljes költséghez hozzátartozhat a kezdőrészlet, a futamidő, a maradványérték, az üzemeltetés, az adózás, valamint az is, hogy a vállalkozás milyen arányban tudja igazolni az autó üzleti használatát.
Nyílt végű lízing és ÁFA-visszaigénylés
Nyílt végű pénzügyi lízing esetén céges személyautóknál az egyik legfontosabb kérdés az ÁFA-visszaigénylés. A lízingdíj ÁFA-tartalma megfelelő feltételek mellett részben levonható lehet, ezért a konstrukció választásakor nemcsak a havi díjat, hanem a várható ÁFA-kezelést is érdemes figyelembe venni.
Vegyes, tehát céges és magáncélú használat esetén a vállalkozás választhatja az egyszerűbb, 50%-os ÁFA-levonást. Ehhez nem szükséges tételesen igazolni, hogy az autót pontosan milyen arányban használták üzleti célra.
Ha azonban a céges használat aránya ennél magasabb, a vállalkozás útnyilvántartással alátámaszthatja a tényleges üzleti használatot, és ez alapján magasabb ÁFA-levonási arányt is alkalmazhat. Például ha egy lízingelt személyautót igazolhatóan 80%-ban üzleti utakra használnak, akkor az ÁFA-levonás mértéke is igazodhat ehhez az arányhoz.
Ezért nyílt végű lízingnél különösen fontos előre átgondolni, hogy a cég megelégszik-e az egyszerűbb 50%-os levonással, vagy érdemes pontos útnyilvántartást vezetnie a magasabb céges használati arány igazolásához.
Ebben segíthet a RoadRecord lízing ÁFA kalkulátora is, amellyel előzetesen összehasonlítható, hogy az 50%-os ÁFA-levonás vagy az útnyilvántartással igazolt tényleges céges használati arány jelenthet-e kedvezőbb megoldást a vállalkozás számára.
Mikor lehet szükség útnyilvántartásra nyílt végű lízingnél?
Nyílt végű lízingnél az útnyilvántartás vezetése elsősorban akkor lehet fontos, ha a vállalkozás nem az egyszerűbb 50%-os ÁFA-levonást szeretné alkalmazni, hanem a tényleges céges használat aránya alapján vonna le ÁFÁ-t.
Ha az autót vegyesen, vagyis céges és magáncélra is használják, az 50%-os levonás adminisztrációs szempontból egyszerűbb megoldás lehet. Ha azonban az autó üzleti használata ennél magasabb, például 70–90% körül alakul, akkor pontos útnyilvántartással igazolható lehet a magasabb céges használati arány.
Ez különösen akkor lehet lényeges, ha:
- magas a havi lízingdíj;
- hosszabb futamidőre kötötték a szerződést;
- az autót jellemzően üzleti utakra használják;
- több céges autó is van a vállalkozásban;
- a cég szeretné csökkenteni az adózási kockázatot;
- fontos, hogy az ÁFA-levonás ellenőrizhető adatokkal legyen alátámasztva.
A RoadRecord automata útnyilvántartó programja ebben segíthet: rögzíti és rendszerezi az utakat, elkülöníthetővé teszi a céges és magánhasználatot, és támogatja az üzleti használati arány kiszámítását. Így a vállalkozás nem becslésekre, hanem dokumentált adatokra támaszkodhat, amikor a nyílt végű lízinghez kapcsolódó ÁFA-levonásról dönt.
Mikor lehet jó döntés a nyílt végű lízing, és mikor nem?
A nyílt végű lízing akkor lehet jó választás, ha a vállalkozás céges személyautót szeretne használni, de nem akarja az autó teljes vételárát azonnal kifizetni. A konstrukció rugalmasabb lehet az azonnali vásárlásnál, és a futamidő végén is több lehetőséget adhat a cégnek.
Különösen akkor érdemes megfontolni, ha:
- az autót jelentős részben üzleti célra használják;
- fontos a kisebb kezdeti tőkelekötés;
- a vállalkozás több évre előre tervez az autóval;
- lényeges szempont a lízingdíj ÁFA-tartalmának levonhatósága;
- a cég pontosan tudja dokumentálni a céges és magánhasználat arányát;
- fontos a futamidő végi rugalmasság.
Nem biztos azonban, hogy minden helyzetben ez a legjobb megoldás. Érdemes más finanszírozási formát is mérlegelni, ha a vállalkozás kifejezetten tulajdont szeretne szerezni, ha nem akar maradványértékkel és futamidő végi döntéssel foglalkozni, vagy ha az autót csak kis részben használják üzleti célra.
A döntés előtt nemcsak a havi lízingdíjat, hanem a teljes költséget is érdemes vizsgálni: a kezdőrészletet, a futamidőt, a maradványértéket, az adózást, az ÁFA-levonást, az üzemeltetési költségeket és az adminisztrációt együtt. Így látszik igazán, hogy a nyílt végű lízing valóban kedvezőbb-e a vállalkozás számára.
GYIK
Mi az a nyílt végű lízing?
A nyílt végű lízing olyan pénzügyi lízingkonstrukció, amelynél a lízingbevevő a futamidő alatt használja az autót és lízingdíjat fizet, de a futamidő végén nem válik automatikusan tulajdonossá. A szerződés végén dönthet arról, hogy megvásárolja-e az autót, kijelöl-e más vevőt, vagy nem él a vételi lehetőséggel.
Mi a különbség a nyílt és zártvégű lízing között?
Zártvégű lízingnél a szerződés lejártakor automatikusan tulajdonjog száll át a lízingbevevőre, míg nyílt végűnél nincs automatikus átszállás — a lízingbevevő dönthet, hogy megvásárolja vagy visszaadja az eszközt.
Milyen adóelőnyök lehetnek a nyílt végű lízingnél?
A futamidő alatt részletekben igénybe vehető Áfa-levonás, valamint a szerződés rugalmassága kedvező lehet az üzleti tervezésben (pl. nem kötelező előre tulajdonjogot vállalni).
Gépjármű nyílt végű lízingje esetében pl az ÁFA 50%-a, vagy akár az útnyilvántartással alátámasztott céges utak arányában is visszaigényelhető.
Visszaigényelhető az ÁFA nyílt végű lízingnél?
Céges személyautó nyílt végű lízingje esetén a lízingdíj ÁFA-tartalma megfelelő feltételek mellett részben levonható lehet. Vegyes, vagyis céges és magáncélú használatnál a vállalkozás alkalmazhatja az egyszerűbb 50%-os ÁFA-levonást, vagy útnyilvántartással igazolhatja a tényleges üzleti használat arányát.
Milyen esetben érdemes nyílt végű lízinget választani?
Ha a vállalkozás nem akar előre elköteleződni tulajdonszerzésre, vagy változhat az eszköz szükséglete a futamidő végére, és szeretné fenntartani a lehetőséget, hogy az eszközt visszaadja vagy továbbértékesítse.
Mit jelent a maradványérték nyílt végű lízingnél?
A maradványérték az az előre meghatározott összeg, amelyen az autó a futamidő végén megvásárolható lehet. A maradványérték befolyásolhatja a havi lízingdíjat és a futamidő végi döntést is, ezért nyílt végű lízingnél fontos szerződéses elem.
Mikor érheti meg az 50%-os ÁFA-levonás helyett útnyilvántartást vezetni?
Akkor lehet érdemes útnyilvántartást vezetni, ha az autót jelentős részben üzleti célra használják, például a céges utak aránya tartósan 50% felett van. Minél magasabb a havi lízingdíj és minél nagyobb az igazolható üzleti használat aránya, annál nagyobb jelentősége lehet annak, hogy a vállalkozás ne csak az 50%-os átalányt alkalmazza.
Kell útnyilvántartás nyílt végű lízinghez?
Nem minden esetben kötelező útnyilvántartást vezetni. Ha a vállalkozás megelégszik az 50%-os ÁFA-levonással, akkor ehhez nem szükséges tételesen igazolni a céges és magánhasználat arányát. Ha viszont a tényleges üzleti használat alapján ennél magasabb ÁFA-levonást szeretne alkalmazni, akkor a céges használatot megfelelő nyilvántartással kell alátámasztani.
Spórolj százezreket útnyilvántartással – próbáld ki 14 napig ingyen!
Automata útnyilvántartó app
