Bér- és lízingelt céges személyautó után ÁFA visszaigénylés

2012. január 1-től a bér- és nyílt lízinges személyautók teljes lízingdíjára eső ÁFA visszaigényelhető a céges használat arányában, útnyilvántartás vezetésével.

2019-től pedig nem kell útvonal nyilvántartást vezetni, ha valaki megelégszik a lízing ÁFA 50%-val (átalányadó), de útnyilvántartással akár 100% is elszámolható.

Ki válassza az átalányadót?

• Akinek a céges utak aránya átlagosan 10% és 50% közé esik

Ki NE válassza az átalányadót?

• Aki egyáltalán nem használja céges utakra az autóját, mert ez esetben nem választható az átalány
• Aki a magáncélú használatot megtérítteti
• Aki nem akar magyarázkodni a NAV-nak, hogy változatlan üzletmenet mellett korábban miért számolt el 80%-100% lízing ÁFA-t és most miért elégszik meg 50%-al…
• Aki már megtapasztalta, hogy a NAV mégis kérheti az útnyilvántartást a bérleti- vagy lízingdíj, illetve az elszámolt üzemanyag társaságiadó-alapból való levonásának alátámasztásához

Ki válassza az útnyilvántartást?

• Akinek a céges utak aránya átlagosan 50% és 100% közé esik (a többségnek ez 90%)
• Aki nem akar sok plusz ÁFA-tól elesni havi 7 perc munkáért cserébe

Tévhitek

• “Kötelező az átalányadót választani 2019-től?” Egyáltalán nem kötelező, szabadon választható bármelyik.
• “Egyformán kell alkalmazni a választott formát a cégen belül minden autóra?” Nem. Mindegyik autóra az előnyösebb formát lehet választani.
• “Sok a magánutam, ezért az átalányadót kell választanom!” 4 tipp, amivel a céges út lesz több.
• “Csak kicsi a különbözet az átalányadóval visszaigényelhető ÁFA és az útvonal nyilvántartással visszaigényelhető többlet ÁFA között!” Számold ki mennyi a különbség, kalkulátor itt!
• “A könyvelő azt mondta, hogy megoldja / nem kell útnyilvántartás!” Mert neki az az egyszerűbb, de a Te károdra!
• “Csak a nagy céges útaránnyal rendelkező drága autókra érdemes útnyilvántartást vezetni!” Ezekre a legjobban megtérülő, de ha sok alsó- vagy középkategóriás autó van a cégnél, akkor együtt az összes autóra a megtakarítás már jelentős! A befektetett munka pedig busásan megtérül!
• “Egyszerűbbnek tűnik az átalányadó!” Igen, az. Az útnyilvántartás viszont gazdaságosabb.
• “Ha dolgozni kell az útvonal nyilvántartással, akkor átalányt választok!” Akkor mi elkészítjük helyetted NAV-álló útnyilvántartásod!
• “A nagy kezdőrészlet ÁFA-ját nem, csak a havidíjak ÁFA-ját lehet amúgy is levonni!” Tévedés. Az autó teljes értéke utáni ÁFA-tartalmat érinti az útnyilvántartás.
• “A munkába járás miatt magas a magánutak aránya, ezért jobb az átalányadó nekem!” Így lehet a munkába járás céges út, amivel fordul a kocka.

Ennyit spórolhatsz autónként

Egy átlagos Ügyfelünk az átalányadóhoz képest autónként 1.500.000 Ft-ot spórol útnyilvántartással.

3 éves lízingnél havi 7 perc útnyilvántartással ez 357.000 Ft-os órabért jelent.

Lízing ÁFA kalkulátorunk segítségével számold ki a saját megtakarításodat!

Ne feledd: az a megtakarítási lehetőség, amelyre esetleg ma nagyvonalúan legyintenél, nehezebb időszakban komoly összegnek számíthat vállalkozásod oldalán!

NAV-álló útnyilvántartás havi 7 perc alatt

Képzelj el egy programot, ami helyetted kiszámolja a partnereid közti távolságokat, amivel megadhatod a céges- és magánútjaid arányát, és amivel hamar pótolhatod elmaradásaidat!

A RoadRecord online útnyilvántartó program használata egyszerű: csak rögzítsd menet közben mobil appal az útjaidat és/vagy vezesd az online programunkkal a számítógépeden – hó végén a hiányzó utakra pedig automata útajánlást kapsz!

Ráadásul az útajánlás funkció segítségével visszamenőleg is pótolhatod elmaradásaidat havi 7 perc alatt! A funkció különböző paraméterek (és akár fix pontok) megadása után – 70 féle logikai ütközést vizsgálva -, készít egy NAV-álló útnyilvántartás tervezetet, amit nyomtatás előtt szerkeszthetsz.

Milyen legyen az útnyilvántartó programod?

• Szép és logikusan felépített kezelőfelület vezessen végig a teendőkön, ne kelljen se a jogszabályokhoz, se a működéshez különösebben értened
• Mindenhol és minden eszközön elérhető online szoftver legyen
• Kiálljon bármilyen NAV ellenőrzést
• Partnereidet / útjaidat / tankolásaidat importálhasd be a programba excelből
• Napi állandó útjaidat beállíthasd előre
• Legyen hozzá kiegészítő Android vagy iPhone adatrögzítő alkalmazás
• Legyen benne intelligens útajánlás funkció
• Gyorsan be tudd pótolni az esetleges elmaradásod
• Legyen benne beépített térkép cég- és telephelykeresővel, ami tömegesen, háztól-házig számolja a partnertávolságokat
• Legyen benne 70 db logikai ütközést ellenőrző funkció
• Automatikusan figyeljen az adott időszaknak megfelelő jogszabályok betartására
• Legyen hozzá állandó fejlesztés és folyamatos szoftverfrissítés
• Legyen hétvégén is elérhető szakértő ügyfélszolgálat – és munkaidőben egyből vegyék fel a telefont!

A RoadRecord Online ilyen! :)

Sőt, ha a program nem lenne elég, spórolj időt és bízd szakértőinkre NAV-álló útnyilvántartás tervezeted elkészítését, amit minden hónapban átadunk, és akár visszamenőleg is el tudunk készíteni.

Törvényi háttér

A pénzügyi lízingszerződésre vonatkozó szabályokat a Polgári törvénykönyv (Ptk.) LIX. fejezete részletezi.

Az általános forgalmi adóról (ÁFA) szóló törvény az operatív lízinget és a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásként, míg a zárt végű lízinget termékbeszerzésként kezeli.

Utóbbinak a személygépkocsi lízingje kapcsán van kiemelt jelentősége, mert termékbeszerzés – azaz a személygépkocsi megvásárlása esetében – fő szabályként az ÁFA nem vonható le (áfatörvény 124-125. §), míg a nyílt végű konstrukció, illetve az operatív lízing – mint igénybe vett szolgáltatás – esetében az ÁFA az általános szabályok szerint levonható (áfatörvény 120-121. §).

Az ÁFA levonásához útnyilvántartást kell vezetni, aminek tartalmaznia kell:

• a gépjármű típusát
• a gépjármű forgalmi rendszámát
• a fogyasztási normát
• az év első és utolsó napjának kilométeróra állását (havonta ajánlott)
• az utazás időpontját
• az utazás kiindulópontját
• a (magán/céges) utazás célját és a partner nevét, címét (honnan-hova)
• a megtett kilométerek számát tételesen
• tankolások helyét, idejét, üzemanyag mennyiségét, árát

Gyakran Feltett Kérdés

„A lízing önereje 50 százalék, a magán- és az üzleti használat útnyilvántartás alapján elkülönül. Az önrész, azaz a lízingdíj első részletének áfája milyen arányban vonható le? Kell-e figyelembe venni bármilyen magánhasználatot az önerő tekintetében? Kell-e alkalmazni bármilyen göngyölítetten számolt levonást, a levonási hányad bármilyen éves, időszakos korrekcióját, illetve a tárgyi eszközökre vonatkozó, az áfatörvény 135. § (b) pontját, azaz az utólagos kiigazítást 10 ezer forintot meghaladó eltérés esetén? (ÁFA tekintetében bérbeadás, számviteli szempontból tárgyi eszköz.) Vagy elegendő a havi részleteket a havi magánhasználat arányában megbontani, kezelni? Az önrész, illetve a havi részletekre eső előzetesen felszámított ÁFA összegét az áfabevallás mely soraiban kell szerepeltetni? Tárgyieszköz-beszerzésnek minősül, azaz külön ki kell emelni a bevallás 77. sorában?”

A nyílt végű lízingkonstrukciót az adótörvény – a tartós bérlettel azonosan – szolgáltatásként kezeli. E tényt az adótörvény 10. § a) pontjából lehet levezetni, mivel itt a jogalkotó a zárt végű lízingkonstrukció ismérvei alapján sorolja a lízingügyleteket a termékértékesítések körébe. Mivel e szempontoknak a nyílt végű konstrukció nem felel meg, továbbá az adótörvény szerint azokat az ügyleteket kezelhetjük értelmezésekor szolgáltatásként, amelyek nem minősülnek – az áfatörvény szerint – termékértékesítésnek (13. §), a nyílt végű konstrukció esetében szolgáltatásról beszélünk.

Ezért – bár számvitelileg az ügylet gazdasági tartalma beruházás – az áfabevallásban nem kell a tárgyieszköz-beszerzésekre vonatkozó, kiemelt adatok között ezt az ügyletet szerepeltetni. ÁFA szempontjából bérleti díjról van szó, a bevallásban a 66. sorban kell szerepeltetni.

Ez személygépkocsi esetében döntő jelentőségű, mert a személygépkocsi beszerzését terhelő előzetesen felszámított ÁFA levonását az adótörvény – néhány kivételtől eltekintve – tiltja, míg a szolgáltatás igénybevétele (azaz a jármű „bérlése”) – mint a kérdésben bemutatott esetben – nem tartozik e körbe: itt a gépjármű adóköteles tevékenységgel összefüggő használatának aránya jelenthet korlátot az adó levonásában, az áfatörvény 120-121. paragrafusaiban részletezettek szerint.

Az ÁFA rendszerében nincs jelentősége annak, hogy a díjrészlet fedezete a cég saját pénze vagy adott esetben pénzintézeti hitel. Ennek megfelelően a hivatalos célú igénybevétel kontra magáncélú használat kérdését arra a díjrészletre is vizsgálni kell, amelyet a társaság önerőből fizetett be.

Általában a nyíltvégű pénzügyi lízing szerződések okoznak némi fejtörést azzal, hogy a lízingelt eszköz értékéhez mérten tetemes összegű első díjrészletet kötnek ki. Nem ritka, hogy ez a részlet – személygépkocsi esetében – eléri a jármű értékének akár a 40, vagy a fölötti százalékát is.

A problémának nincs egyértelmű megoldása, az adótörvény „szelleméből” következtethetünk a követendő eljárásra.

Abban az esetben, ha kizárólag a jármű első havi futásteljesítménye figyelembe vételével arányosítjuk, akkor jó eséllyel lesz némi vitánk az adóhatósággal, hiszen a futamidő figyelembevételével, az első részlet nem csak az első hónapot érintő tétel. A jármű használata valós körülményeihez igazodó megoldás az, hogy a gépkocsi értékéhez viszonyítottan jelentős első részletet (az önrészt) úgy kell kezelni, mint ami nem az első hónapra vonatkozik, hanem a teljes bérleti időszakra, azaz a lízingszerződés futamidejének egészére.

E feltételezésből kiindulva a lízingbeadó számlája alapján az első részlet áfája visszaigényelhető, a jármű hivatalos célú futásteljesítménye figyelembevételével. Ennek a hivatalos (és adóköteles tevékenységhez kapcsolódó) használatnak az adott havi teljes futásteljesítményhez viszonyított aránya határozza meg azt a mértéket, amely alapján a levonható rész számítható.

Majd minden adó-elszámolási időszakban a futamidő végéig vizsgálni kell a göngyölített adatokból számolható felhasználási arány és ennek megfelelően az első havi díjban felszámított adó levonható része közötti eltérést, és azt az áfatörvény 153/C paragrafusa alapján szükség esetén helyesbíteni. (Mivel az áfatörvény nézőpontjából nem tárgyi eszközről van szó, hanem szolgáltatásvásárlásról, a 135. paragrafus szerinti adó-elszámolási metodika nem alkalmazható).

Egyebekben a további hónapok lízingdíjainak áfája a jármű adott havi futásteljesítménye és annak hivatalos utakra eső aránya alapján meghatározott összegben vonható le. Valamely hónap vonatkozásában a levont arány végleges – kivéve, ha az eredeti elszámolás valamilyen okból hibás volt –, így korrekcióra, a levonható arány figyelésére nincs/nem lenne szükség, csak a fentebb már említett, felosztandó első havi díj kapcsán.