2012. január 1-től a tartós bérletes és nyílt lízinges személyautók teljes lízingdíjára eső ÁFA visszaigényelhető a céges használat arányában, útnyilvántartás vezetésével.
2019-től pedig nem kell útvonal nyilvántartást vezetni, ha valaki megelégszik a bérleti vagy lízing ÁFA 50%-val (átalányadó), de útnyilvántartással akár 100% is elszámolható.
Ki válassza az átalányadót?
- Akinek a céges utak aránya átlagosan 10% és 50% közé esik
Ki NE válassza az átalányadót?
- Aki egyáltalán nem használja céges utakra az autóját, mert ez esetben nem választható az átalány
- Aki a magáncélú használatot megtérítteti
- Aki nem akar magyarázkodni a NAV-nak, hogy változatlan üzletmenet mellett korábban miért számolt el 80%-100% bérleti díj vagy lízing ÁFA-t és most miért elégszik meg 50%-al…
- Aki már megtapasztalta, hogy a NAV mégis kérheti az útnyilvántartást a bérleti- vagy lízingdíj, illetve az elszámolt üzemanyag társaságiadó-alapból való levonásának alátámasztásához
Ki válassza az útnyilvántartást?
- Akinek a céges utak aránya átlagosan 50% és 100% közé esik (a többségnek ez 90%)
- Aki nem akar sok plusz ÁFA-tól elesni havi 7 perc munkáért cserébe
Tévhitek az útnyilvántartásról
- „Kötelező az átalányadót választani 2019-től?” Egyáltalán nem kötelező, szabadon választható bármelyik.
- „Egyformán kell alkalmazni a választott formát a cégen belül minden autóra?” Nem. Mindegyik autóra az előnyösebb formát lehet választani.
- „Sok a magánutam, ezért az átalányadót kell választanom!” 4 tipp, amivel a céges út lesz több.
- „Csak kicsi a különbözet az átalányadóval visszaigényelhető ÁFA és az útvonal nyilvántartással visszaigényelhető többlet ÁFA között!” Számold ki mennyi a különbség, kalkulátor itt!
- „A könyvelő azt mondta, hogy megoldja / nem kell útnyilvántartás!” Mert neki az az egyszerűbb, de a Te károdra!
- „Csak a nagy céges útaránnyal rendelkező drága autókra érdemes útnyilvántartást vezetni!” Ezekre a legjobban megtérülő, de ha sok alsó- vagy középkategóriás autó van a cégnél, akkor együtt az összes autóra a megtakarítás már jelentős! A befektetett munka pedig busásan megtérül!
- „Egyszerűbbnek tűnik az átalányadó!” Igen, az. Az útnyilvántartás viszont gazdaságosabb.
- „Ha dolgozni kell az útvonal nyilvántartással, akkor átalányt választok!” Akkor mi elkészítjük helyetted NAV-álló útnyilvántartásod!
- „A nagy kezdőrészlet ÁFA-ját nem, csak a havidíjak ÁFA-ját lehet amúgy is levonni!” Tévedés. Az autó teljes értéke utáni ÁFA-tartalmat érinti az útnyilvántartás.
- „A munkába járás miatt magas a magánutak aránya, ezért jobb az átalányadó nekem!” Így lehet a munkába járás céges út, amivel fordul a kocka.
- A munkába járás semmi esetben sem számolható el céges útként
A munkába járás elszámolható üzleti útként?
Alapvetően a bejárás magánútnak számít, azonban van 2 körülmény, amikor gazdasági célú szolgáltatásnak tekinthető a munkavállaló munkába járása. Ezek az utak elszámolhatóak céges útként, feltornázva a céges utak arányát 90-100%-ra:
- Egészségügyi veszélyhelyzet esetén (pl. Covid), amikor a munkába járás tömegközlekedéssel nem biztonságos
- Amennyiben tömegközlekedéssel a munkába járás sokkal több időt vesz igénybe, mint autóval, úgy a munkáltatónak joga van az általa biztosított szállítási szolgáltatás (jelen esetben a lízingelt cégautó) igénybevételére vonatkozó ÁFA-t levonásba helyezni, tehát a munkába járást céges útként elszámolni.
Ennyit spórolhatsz autónként útnyilvántartással
Egy átlagos Ügyfelünk az átalányadóhoz képest autónként 2.100.000 Ft-ot spórol útnyilvántartással.
3 éves lízingnél havi 7 perc útnyilvántartással ez 404.000 Ft-os órabért jelent.
Lízing és tartós bérlet ÁFA kalkulátorunk segítségével számold ki a saját megtakarításodat!
Ne feledd: az a megtakarítási lehetőség, amelyre esetleg ma nagyvonalúan legyintenél, nehezebb időszakban komoly összegnek számíthat vállalkozásod oldalán!
TIPP: Így írhatod le a céges személyautó lízing ÁFA 90-100%-át!
NAV-álló útnyilvántartás havi 7 perc alatt
Képzelj el egy programot, ami helyetted kiszámolja a partnereid közti távolságokat, amivel megadhatod a céges- és magánútjaid arányát, és amivel hamar pótolhatod elmaradásaidat!
A RoadRecord online útnyilvántartó program használata egyszerű: csak rögzítsd menet közben mobil appal az útjaidat és/vagy vezesd az online programunkkal a számítógépeden – hó végén a hiányzó utakra pedig automata útajánlást kapsz!
Ráadásul az útajánlás funkció segítségével visszamenőleg is pótolhatod elmaradásaidat havi 7 perc alatt! A funkció különböző paraméterek (és akár fix pontok) megadása után, készít egy NAV-álló útnyilvántartás tervezetet, amit nyomtatás előtt szerkeszthetsz.
A program 70 féle logikai ütközést vizsgál és javít, mintha egy beépített NAV ellenőr figyelmeztetne a hibákra, és biztosítaná, hogy a bizonylatod NAV-álló legyen.
Milyen legyen az útnyilvántartó programod?
- Szép és logikusan felépített kezelőfelület vezessen végig a teendőkön, ne kelljen se a jogszabályokhoz, se a működéshez különösebben értened
- Mindenhol és minden eszközön elérhető online szoftver legyen
- Kiálljon bármilyen NAV ellenőrzést
- Partnereidet / útjaidat / tankolásaidat importálhasd be a programba excelből
- Napi állandó útjaidat beállíthasd előre
- Legyen hozzá kiegészítő Android vagy iPhone adatrögzítő alkalmazás
- Legyen benne intelligens útajánlás funkció
- Gyorsan be tudd pótolni az esetleges elmaradásod
- Legyen benne beépített térkép cég- és telephelykeresővel, ami tömegesen, háztól-házig számolja a partnertávolságokat
- Legyen benne beépített NAV ellenőr
- Automatikusan figyeljen az adott időszaknak megfelelő jogszabályok betartására
- Legyen hozzá állandó fejlesztés és folyamatos szoftverfrissítés
- Legyen hétvégén is elérhető szakértő ügyfélszolgálat – és munkaidőben egyből vegyék fel a telefont!
A RoadRecord Online ilyen! :)
Sőt, ha a program nem lenne elég, spórolj időt és bízd szakértőinkre NAV-álló útnyilvántartás tervezeted elkészítését, amit minden hónapban átadunk, és akár visszamenőleg is el tudunk készíteni.
Törvényi háttér
A pénzügyi lízingszerződésre vonatkozó szabályokat a Polgári törvénykönyv (Ptk.) LIX. fejezete részletezi.
Az általános forgalmi adóról (ÁFA) szóló törvény az operatív lízinget és a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásként, míg a zárt végű lízinget termékbeszerzésként kezeli.
Utóbbinak a személygépkocsi lízingje kapcsán van kiemelt jelentősége, mert termékbeszerzés – azaz a személygépkocsi megvásárlása esetében – fő szabályként az ÁFA nem vonható le (áfatörvény 124-125. §), míg a nyílt végű konstrukció, illetve az operatív lízing – mint igénybe vett szolgáltatás – esetében az ÁFA az általános szabályok szerint levonható (áfatörvény 120-121. §).
Az ÁFA levonásához útnyilvántartást kell vezetni, aminek tartalmaznia kell:
- a gépjármű típusát
- a gépjármű forgalmi rendszámát
- a fogyasztási normát
- az év első és utolsó napjának kilométeróra állását (havonta ajánlott)
- az utazás időpontját
- az utazás kiindulópontját
- a (magán/céges) utazás célját és a partner nevét, címét (honnan-hova)
- a megtett kilométerek számát tételesen
- tankolások helyét, idejét, üzemanyag mennyiségét, árát
Gyakran Feltett Kérdések az útnyilvántartásról
„A lízing önereje 50 százalék, a magán- és az üzleti használat útnyilvántartás alapján elkülönül. Az önrész, azaz a lízingdíj első részletének áfája milyen arányban vonható le? Kell-e figyelembe venni bármilyen magánhasználatot az önerő tekintetében? Kell-e alkalmazni bármilyen göngyölítetten számolt levonást, a levonási hányad bármilyen éves, időszakos korrekcióját, illetve a tárgyi eszközökre vonatkozó, az áfatörvény 135. § (b) pontját, azaz az utólagos kiigazítást 10 ezer forintot meghaladó eltérés esetén? (ÁFA tekintetében bérbeadás, számviteli szempontból tárgyi eszköz.) Vagy elegendő a havi részleteket a havi magánhasználat arányában megbontani, kezelni? Az önrész, illetve a havi részletekre eső előzetesen felszámított ÁFA összegét az áfabevallás mely soraiban kell szerepeltetni? Tárgyieszköz-beszerzésnek minősül, azaz külön ki kell emelni a bevallás 77. sorában?”
A nyílt végű lízingkonstrukciót az adótörvény – a tartós bérlettel azonosan – szolgáltatásként kezeli. E tényt az adótörvény 10. § a) pontjából lehet levezetni, mivel itt a jogalkotó a zárt végű lízingkonstrukció ismérvei alapján sorolja a lízingügyleteket a termékértékesítések körébe. Mivel e szempontoknak a nyílt végű konstrukció nem felel meg, továbbá az adótörvény szerint azokat az ügyleteket kezelhetjük értelmezésekor szolgáltatásként, amelyek nem minősülnek – az áfatörvény szerint – termékértékesítésnek (13. §), a nyílt végű konstrukció esetében szolgáltatásról beszélünk.
Ezért – bár számvitelileg az ügylet gazdasági tartalma beruházás – az áfabevallásban nem kell a tárgyieszköz-beszerzésekre vonatkozó, kiemelt adatok között ezt az ügyletet szerepeltetni. ÁFA szempontjából bérleti díjról van szó, a bevallásban a 66. sorban kell szerepeltetni.
Ez személygépkocsi esetében döntő jelentőségű, mert a személygépkocsi beszerzését terhelő előzetesen felszámított ÁFA levonását az adótörvény – néhány kivételtől eltekintve – tiltja, míg a szolgáltatás igénybevétele (azaz a jármű „bérlése”) – mint a kérdésben bemutatott esetben – nem tartozik e körbe: itt a gépjármű adóköteles tevékenységgel összefüggő használatának aránya jelenthet korlátot az adó levonásában, az áfatörvény 120-121. paragrafusaiban részletezettek szerint.
Az ÁFA rendszerében nincs jelentősége annak, hogy a díjrészlet fedezete a cég saját pénze vagy adott esetben pénzintézeti hitel. Ennek megfelelően a hivatalos célú igénybevétel kontra magáncélú használat kérdését arra a díjrészletre is vizsgálni kell, amelyet a társaság önerőből fizetett be.
Általában a nyíltvégű pénzügyi lízing szerződések okoznak némi fejtörést azzal, hogy a lízingelt eszköz értékéhez mérten tetemes összegű első díjrészletet kötnek ki. Nem ritka, hogy ez a részlet – személygépkocsi esetében – eléri a jármű értékének akár a 40, vagy a fölötti százalékát is.
A problémának nincs egyértelmű megoldása, az adótörvény „szelleméből” következtethetünk a követendő eljárásra.
Abban az esetben, ha kizárólag a jármű első havi futásteljesítménye figyelembe vételével arányosítjuk, akkor jó eséllyel lesz némi vitánk az adóhatósággal, hiszen a futamidő figyelembevételével, az első részlet nem csak az első hónapot érintő tétel. A jármű használata valós körülményeihez igazodó megoldás az, hogy a gépkocsi értékéhez viszonyítottan jelentős első részletet (az önrészt) úgy kell kezelni, mint ami nem az első hónapra vonatkozik, hanem a teljes bérleti időszakra, azaz a lízingszerződés futamidejének egészére.
E feltételezésből kiindulva a lízingbeadó számlája alapján az első részlet áfája visszaigényelhető, a jármű hivatalos célú futásteljesítménye figyelembevételével. Ennek a hivatalos (és adóköteles tevékenységhez kapcsolódó) használatnak az adott havi teljes futásteljesítményhez viszonyított aránya határozza meg azt a mértéket, amely alapján a levonható rész számítható.
Majd minden adó-elszámolási időszakban a futamidő végéig vizsgálni kell a göngyölített adatokból számolható felhasználási arány és ennek megfelelően az első havi díjban felszámított adó levonható része közötti eltérést, és azt az áfatörvény 153/C paragrafusa alapján szükség esetén helyesbíteni. (Mivel az áfatörvény nézőpontjából nem tárgyi eszközről van szó, hanem szolgáltatásvásárlásról, a 135. paragrafus szerinti adó-elszámolási metodika nem alkalmazható).
Egyebekben a további hónapok lízingdíjainak áfája a jármű adott havi futásteljesítménye és annak hivatalos utakra eső aránya alapján meghatározott összegben vonható le. Valamely hónap vonatkozásában a levont arány végleges – kivéve, ha az eredeti elszámolás valamilyen okból hibás volt –, így korrekcióra, a levonható arány figyelésére nincs/nem lenne szükség, csak a fentebb már említett, felosztandó első havi díj kapcsán.
