Milyen üzemanyag fogyasztási normát kell használnom?

 

Üzemanyagfelhasználás

 

Az üzemanyag felhasználás a járműhöz legszorosabban kötődő technikai jellemző, alapvetően műszaki norma. Ezért ennek szabályozása nem az Szja-törvényben, hanem a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60 / 1992. (IV.1.) számú kormányrendeletben történt.

 

Az üzemanyag felhasználás meghatározására választani lehet:

-         az alapnorma, illetőleg

-         az alapnorma-általány között.

 

Nem ellentétes az Szja törvényben foglaltakkal, ha a költségelszámolás során a kormányrendeletben meghatározott norma alatti, tényleges mérési adatokon alapuló fogyasztás figyelembevételével történik az üzemanyagköltség elszámolása.

 

Ha valamely különleges gépjármű üzemanyagnormáját a 60 / 1992. (IV. 1.) kormányrendelet alapján nem lehet megállapítani és az adott jármű típusbizonyítványa sem tartalmazza azt, akkor az Szja-törvény 3. §-ának 20. pontjában foglaltakat kell alkalmazni, azaz ilyenkor az üzemanyag fogyasztási norma a műszaki szakértő által megállapított mérték lesz.

 

Alapnorma

Az üzemanyag-fogyasztási alapnormákat az előzőekben hivatkozott kormányrendelet 1. számú melléklete:

-         a gépjármű gyártmánya,

-         típusa

-         és fajtája

szerinti csoportosításban tartalmazza.

 

A fogyasztási alapnorma meghatározható a kormányrendelet 1/A. számú mellékletében megadott számítási képletek szerint is.

 

Az alapnorma-általány

Az előzőekben részletezett alapnorma alkalmazásának előnye, hogy a jármű egyedi jellegzetességei és a használat körülményei messzemenően figyelembe vételre kerülhetnek, de hátránya, hogy meglehetősen sok adminisztrációval, számolással juthatunk csak hozzá a kívánt eredményhez.

A gépkocsik, a segédmotoros kerékpárok és a motorkerékpárok esetében egyszerűsített megoldást is tartalmaz a kormányrendelet, amely szerint az üzemanyag felhasználás a beépített motor hengerűrtartalmától függő ún. alapnorma-átalány alapján is meghatározható.

 

A benzinüzemű gépkocsi alapnorma-általány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

 

1000 cm3-ig

7,6 liter/100 km

1001-1500 cm3-ig

8,6 liter/100 km

1501-2000 cm3-ig

9,5 liter/100 km

2001-3000 cm3-ig

11,4 liter/100 km

3001 cm3 felett

13,3 liter/100 km

 

A gázolaj üzemű gépkocsi alapnorma-általány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

 

1500 cm3-ig

5,7 liter/100 km

1501-2000 cm3-ig

6,7 liter/100 km

2001-3000 cm3-ig

7,6 liter/100 km

3001 cm3 felett

9,5 liter/100 km

 

Az autógázzal üzemelő gázüzemű, és a kettős üzemű gépkocsi alapnorma-általány mértéke:

-         Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-általány mértékét a benzinüzemű gépkocsi alapnorma-általány liter/100km kilométerben meghatározott mértékének és cseppfolyós propán-bután gázüzem esetén 1,2 (liter/liter), földgáz üzem esetén 0,8 Nm/liter értékű módosító tényezőnek a szorzataként kell meghatározni.

 

Például ha egy kettős üzemelésű (propán-bután gáz elégetésére is alkalmas, motorbenzinnel működő) személygépkocsi beépített motor hengerűrtartalma 1500 cm3., az alapnorma-általány értékek a következők:

 

A személygépkocsira meghatározott alapnorma-általány: 8,6 liter/100 km.   Módosító tényező: 1,2(liter/liter)

 

A propán-bután gázüzem esetén figyelembe vehető alapnorma-általány (1,2x8,6):10,32 liter/100km

 

Ha a személygépkocsi gázüzemmel üzemel, akkor a költségelszámolásnál 100 kilométerenként 10,32 liter cseppfolyós propán-bután gáz ellenértékét lehet figyelembe venni. Ha a gépkocsi vezetője benzinüzemre vált, akkor az elismert fogyasztás 8,6 liter/100 kilométer.

 

      

Tarr Péter
ügyfélszolgálat és értékesítés

 

  E-mail:
  Mobil:

tarr.peter@roadrecord.hu
+36-20-563-3326