Milyen
üzemanyag fogyasztási normát kell használnom?
Üzemanyagfelhasználás
Az üzemanyag felhasználás a járműhöz
legszorosabban kötődő technikai jellemző, alapvetően műszaki norma. Ezért ennek
szabályozása nem az Szja-törvényben, hanem a közúti
gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag
és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60 /
1992. (IV.1.) számú kormányrendeletben történt.
Az üzemanyag
felhasználás meghatározására választani
lehet:
-
az alapnorma, illetőleg
-
az alapnorma-általány
között.
Nem ellentétes az Szja törvényben
foglaltakkal, ha a költségelszámolás során a kormányrendeletben meghatározott norma alatti, tényleges mérési adatokon
alapuló fogyasztás figyelembevételével történik az üzemanyagköltség
elszámolása.
Ha
valamely különleges gépjármű üzemanyagnormáját a 60 / 1992. (IV. 1.)
kormányrendelet alapján nem lehet megállapítani és az adott jármű
típusbizonyítványa sem tartalmazza azt, akkor az Szja-törvény
3. §-ának 20. pontjában foglaltakat kell alkalmazni,
azaz ilyenkor az üzemanyag fogyasztási norma a műszaki szakértő által
megállapított mérték lesz.
Alapnorma
Az üzemanyag-fogyasztási alapnormákat az előzőekben
hivatkozott kormányrendelet 1. számú melléklete:
-
a gépjármű gyártmánya,
-
típusa
-
és fajtája
szerinti
csoportosításban tartalmazza.
A fogyasztási alapnorma meghatározható a
kormányrendelet 1/A. számú mellékletében megadott számítási képletek szerint
is.
Az alapnorma-általány
Az előzőekben
részletezett alapnorma alkalmazásának
előnye, hogy a jármű egyedi jellegzetességei és a használat körülményei messzemenően figyelembe vételre kerülhetnek, de hátránya, hogy meglehetősen sok
adminisztrációval, számolással juthatunk csak hozzá a kívánt eredményhez.
A
gépkocsik, a segédmotoros kerékpárok és a motorkerékpárok esetében egyszerűsített
megoldást is tartalmaz a kormányrendelet, amely szerint az üzemanyag
felhasználás a beépített motor hengerűrtartalmától függő ún. alapnorma-átalány
alapján is meghatározható.
A
benzinüzemű gépkocsi alapnorma-általány
mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:
|
1000 cm3-ig |
7,6 liter/100 km |
|
1001-1500 cm3-ig |
8,6 liter/100 km |
|
1501-2000 cm3-ig |
9,5 liter/100 km |
|
2001-3000 cm3-ig |
11,4 liter/100 km |
|
3001 cm3 felett |
13,3 liter/100 km |
A
gázolaj üzemű gépkocsi alapnorma-általány
mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:
|
1500 cm3-ig |
5,7 liter/100 km |
|
1501-2000 cm3-ig |
6,7 liter/100 km |
|
2001-3000 cm3-ig |
7,6 liter/100 km |
|
3001 cm3 felett |
9,5 liter/100 km |
Az
autógázzal üzemelő gázüzemű, és a kettős
üzemű gépkocsi alapnorma-általány mértéke:
-
Az autógázzal üzemelő
tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-általány mértékét a
benzinüzemű gépkocsi alapnorma-általány liter/100km kilométerben meghatározott
mértékének és cseppfolyós propán-bután gázüzem esetén 1,2 (liter/liter),
földgáz üzem esetén 0,8 Nm/liter értékű módosító
tényezőnek a szorzataként kell meghatározni.
Például ha egy
kettős üzemelésű (propán-bután gáz elégetésére is alkalmas, motorbenzinnel
működő) személygépkocsi beépített motor hengerűrtartalma 1500 cm3., az
alapnorma-általány értékek a következők:
A személygépkocsira meghatározott alapnorma-általány: 8,6 liter/100 km. Módosító tényező: 1,2(liter/liter)
A propán-bután gázüzem esetén figyelembe vehető alapnorma-általány (1,2x8,6):10,32 liter/100km
Ha a személygépkocsi gázüzemmel üzemel, akkor a költségelszámolásnál 100 kilométerenként
|
Tarr Péter |
|
|
|||
|