Régen várt jó hír érkezett ma: a 2009-ben átalakult cégautóadót magánautókra meg lehet spórolni a költségek elszámolása mellett, ha a cég vezetője kiküldetési rendelvényen küldi ki a magánautóját használó munkatársát.

De mi van a betéti társaságok beltagjaival és az egyszemélyes Kft.-k vezetőivel?

Korábban már adtunk hírt arról, hogy az egyszemélyes Kft. vezetője is kiküldheti saját magát, de a Bt.-k vezetői szomorúak maradtak – nem tudtak tőlünk programot vásárolni…

Eddig!

Eddig is jöttek korábban hírek arról, hogy egy-egy ügyfelünk kapott a NAV-tól olyan állásfoglalást, hogy a Bt. beltagja is kiküldheti magát, de közreadható bizonyítékunk nem volt, de most van!

Egy másik kedves ügyfelünk elküldte nekünk a NAV állásfoglalását, miszerint Bt. beltagja is kiküldheti magát saját autójával – vagy akár a házastársáéval is!

Sokan vártak már erre a jó hírre, NAV állásfoglalás letölthető itt!

További kérdés esetén ügyfélszolgálatunk munkanapokon 9-17 óra között telefonon is elérhető!

Vagyis a magán célú személygépkocsi használat esetében a magánhasználatra jutó bérleti díj áfa tartalma nem vonható le továbbra sem. Álláspontom szerint csak egyetlen nyilvántartás alkalmas a magánycélú használta dokumentálására, az pedig a kellő adattartalommal vezetett útnyilvántartás, illetve ennek egyik változata a kiküldetési rendelvény. Megjegyzem, hogy a kiküldetési rendelvény mellett szükséges egy folyamatosan vezetett útnyilvántartás is, mivel a teljes körű futás teljesítmény csak ezzel dokumentálható.

Az útnyilvántartásban szükséges megjelölni azon utakat, amelyeket nem üzleti célból futottak a járművel. Az eltérő célú futásteljesítmények arányában kell megosztani a bérleti díj adótartalmát levonható és nem levonható részre. Fontos, hogy a jármű birtokolása okán fizetett adó (cégautóadó) miatt nem válik üzleti célúvá a magánhasználat. Az adónem megalkotásakor kizárólag az Szja tv. szerinti adómentes magáncélú használatra volt tekintettel a törvényalkotó. Vagyis a magáncélú használat adómentes az Szja tv. szerint, de az Áfa tv. nem teszi lehetővé az adó levonását magáncélú használat esetében.

Ismételten előtérbe kerülnek a magánhasználatra vonatkozó régi, már elfeledett kérdések.

A munkába járás üzleti célúnak, vagy magáncélúnak minősül a cégvezető esetében. Erre gyakorlatilag azt lehet válaszolni, hogy is-is, viszont az adóhatóság korábbi gyakorlata egyértelmű volt a kérdéskörben, miszerint a munkába járás nem minősül üzleti célú használatnak a jármű esetében.

Árnyaltabb a helyzet az üzletkötő esetében, ha a gépjárművet lakhelyén tárolja. Ha az üzletkötő, a cég által bérelt járművel végzi a munkáját, és a munkaideje akkor kezdődik, mikor elindul otthonról, és akkor fejeződik be mikor hazaér, akkor az ő esetében állásponton szerint a napi első felkeresett partnerhez vezető út, és az utolsó partnertől a hazavezető út nem minősül magáncélú használatnak. Minden ezzel ellentétes vélemény aránytalanná tenné a rendszert. Például, ha az üzletkötő budapesti lakhelyű és szombathelyi partnert kell felkeresnie egy adott napon. Ha az előzőekben foglaltak nem alkalmaznánk, akkor a teljes napi futásteljesítmény magáncélúnak kellene tekinteni.

Természetesen lehetősége van az adóalanynak olyan döntést hozni, hogy nem vezet útnyilvántartást, és így nem vonja le a bérleti díj adótartalmának részét vagy egészét.
Az új szabálynak az eltérítő hatása jelentős. Az eltérítő hatás azt jelenti, hogy az adóalanyok a szabály változásának okán megváltoztatják a viselkedésüket, szerződéseiket az adó optimalizálása érdekében. A levonási jog engedélyezése miatt egyre többen döntenek a tartós bérlet, illetve az operatív lízing konstrukciók mellett a jármű tényleges megvásárlása helyett (27% adómegtakarítás). E konstrukciók esetében a szerződésben nem rendelkeznek a felek egyértelműen a tulajdonjogról. Gyakori, hogy a szerződésben a bérleti konstrukció mellett a kikötnek a felek vételi jogot vagy vevőkijelölési jogot a bérlőnek.

A szerződések több problémát vetnek fel a gyakorlati élet során. A lízingbe adó illetve a tartós bérbe adó, rendre egy nagyobb összegű első díjat köt ki, ami sok esetben eléri a jármű értékének 40%-át. Hogyan lehet arányosítani az első havi bérleti díjat, ami a jármű értékének jelentős hányadát teszi ki? Az első díj esetében csak az első havi futásteljesítmény alapján kell arányosítani, vagy valamilyen hosszabb időszakra kell vizsgálni a futásteljesítményt, hiszen az első díj, jelentős összege végül is nem csak az első hónapot érinti? Két lehetőség adódik az egyik, hogy kizárólag az első havi futásteljesítmény alapján arányosítjuk a jármű értékének 40%-át kitevő első havi bérleti díjban felszámított adót, és felvállalunk egy esetleges adóhatósági konfrontációt. A második lehetőség az gyakorlatilag nem is lehetőség, mivel végtelenül bonyolult elszámolási metodikát igényel.

A második lehetőség abból a valóságnak megfelelő feltételezésből indulunk ki, hogy a 40%-os díj nem az első hónapra vonatkozik, hanem a teljes bérleti időszakra. Ennek megfelelően minden hónapban megvizsgáljuk, hogy hónapról-hónapra, hogyan változik a göngyölített adatokból számolható felhasználási arány, és ennek megfelelően az első havi díjban felszámított adó levonható részét minden adó elszámolási időszakban korrigáljuk a 132. § foglaltak alapján (mivel nem tárgyi eszközről van szó, hanem szolgáltatásvásárlásról, így a 135. § szerinti adó elszámolási metodika nem alkalmazható).

A cégautó adó vagyoni típusú adó, amelyet a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után kell fizetni. (Tehát megfordult a logika, most már nem az számít, hogy a céges autót használja-e valaki magán célra, vagy sem!)

A fizetési kötelezettség az alábbi személygépkocsik után áll fenn:

• amelyek a hatósági nyilvántartás szerint nem magánszemély tulajdonában (lízingelésében) áll és/vagy
• amelyek után költséget, ráfordítást számoltak el.

Adókötelezettség a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsira is kiterjed, ha a személygépkocsi után költséget számoltak el! (Pl. CZ, SK)

Az adó alanya az, aki a személygépkocsi után költséget számol el – ez lehet akár magánszemély, akár vállalkozás. Tehát

• a cégek a tulajdonukban lévő (vagy lízingelt) személygépkocsik után mindenképpen kötelesek cégautó adót fizetni, míg
• a magánszemélyek csak akkor, ha a használat költségeinek elszámolására tételes költségelszámolást alkalmaznak.

Költségnek minősül

• anyag-, kenőanyag költsége,
• javítás, karbantartás díja,
• bérleti díja, lízingdíja,
• értékcsökkenési leírás,
• felelősségbiztosítás és a casco díja,
• járműadó.

Tehát, ha a fentiek költségelemek közül bármelyik elszámolásra kerül egy adott személyautóval kapcsolatosan, beáll a cégautó adó fizetési kötelezettség.

Nem minősül teljes költségelszámolásnak (tehát nincs cégautó adó kötelezettség)

• amikor az egyéni vállalkozó vagy az őstermelő igazolás nélkül havi 500 kilométer utat számol el átalányban
• amennyiben a hivatali, üzleti utazás saját (vagy házastárs tulajdonában álló) személygépkocsi használatával történik, s az utazások költségei, a kiküldetési rendelvény alapján számolják el.
• saját gépjárművel történő helyközi munkába járás költségtérítése (9 Ft/km).

Az adó havi mértéke a következő:

A forgalmi engedélyben lehet megtalálni a gépkocsi motorjának teljesítményét (P.2 mező) és a környezetvédelmi osztály megjelölését (V.9 mező).

A cégautó adót azokra a hónapokra kell megfizetni és bevallani, melyekben az adókötelezettség fennáll.

Az adót önadózással negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani és megfizetni az állami adóhatósághoz.

A negyedévre fizetendő cégautó adóból levonható a személygépkocsi után az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. A késedelmesen megfizetett gépjárműadó sem utólag, sem a késedelmes befizetést követően esedékes cégautó adóból nem vonható le!

Bővebb információk:

http://www.apeh.hu/data/cms215892/31._fuzet___Cegautoado_2012.pdf

Azoknak a személygépkocsiknak, amelyek használata megfelelő a fenti feltételeknek, a forgalmi engedélyről másolatot kell készíteni, s azt a könyvelés részére az adó összegének meghatározásához időben el kell juttatni.

Az összefoglalót a Stallum könyvelőirodának köszönjük.

A lényeg az, hogy vannak olyan cégvezetők, akik úgy próbálják meg csökkenteni a cégük adóját, hogy – akár a cégautók futása mellett – kiküldetési rendelvényt készítenek saját magánautóikra.

Olyat is hallottam már, hogy olyan dolgozóknak is kell ilyet készíteniük, akik keveset, vagy egyáltalán nem is használják magánautóikat a cégnek, de “megkérik” őket, hogy számoljanak el pár száz kilométert (vagy annyival többet) és dobják be a közösbe… amolyan hozzájárulásképpen úgy, amin Viktorunk is töri a fejét…

Ennek okán dőlnek hozzánk az érdeklődők, viszont a vásárlással a többség vár, “meglátjuk, hogy mit szavaznak meg”.

Teljesen érthető a reakció, és mi is azonnal küldünk értesítést a véglegesítésről, csak azt szeretném kiemelni, hogy legyen mindenki ugrásra készen, mert ha megszavazzák az új cégautóadót, akkor nagyon rövid idő lesz arra az év végén, hogy mindenki intézhesse a cégautóadóból való menekülést.