Előszó: Ilyen interjút mi is készíthetnénk, de félő, hogy tőlünk ez hiteltelen lenne, ezért örülök, hogy rábukkantam a CostBusters Hungary weboldalán, akik egyébként költségcsökkentéssel foglalkoznak.
"A vállalkozásaink egyik legnagyobb és legfájdalmasabb költsége az adó. Utáljuk, mert úgy érezzük, hogy elvesznek tőlünk valamit.
Márpedig adózni muszáj, hisz az állam és az önkormányzatok szolgáltatásait igénybe veszünk, még ha időnként nem is vagyunk megelégedve velük. És az adózásunkat a Nagy Testvér, az APEH ellenőrzi.
Van egy barátom - nevezzük Erikának -, aki jó pár évig adóellenőr volt. 2 éve ráunt arra, hogy – bár nem is ismerik - mindenhol ellenszenvvel néznek rá, ezért áttért a vállalkozók oldalára. Jelenleg adó és pénzügyi tanácsadó. Az adóellenőrként tanultakat most arra használja, hogy ügyfelei az általuk megszerzett bevételekből a megfelelő törvényi keretek közt minél optimálisabb költségszinten realizálhassák jövedelmüket anélkül, hogy az Adóhivataltól félniük kellene.
A vele készült beszélgetést szeretném most közreadni:
Erika, attól tartok, a hírlevél olvasók azt gondolják, Sándor megőrült, hogy adóellenőrrel barátkozik. Kérlek, mondj néhány gondolatot, milyen emberek az adóellenőrök, milyen vagy Te?
Ugyanolyan emberek, mint Te, vagy bárki más. Ha vidámak vagyunk, nevetünk, ha bánt valami, sírunk, ha valami fáj, szenvedünk tőle. Nekem is van családom, vannak barátaink, akikkel télen elmegyünk síelni, nyáron nyaralni, továbbá van igényünk a kultúrára, kikapcsolódásra, és még sok mindent sorolhatnék.
Miért léptél ki a Hivatalból?
Azzal a határozott szándékkal töltöttem ott ennyi évet, hogy a Hivatalon belül megszerzett tudást előbb utóbb a másik oldalon is felhasználjam. Ráadásul hosszú távon egy ennyire népszerűtlen pályán dolgozni hatalmas lelki teher. Két éve éreztem úgy, most jött el az ideje váltanom.
Amikor még adóellenőrként dolgoztál, Te hogyan álltál hozzá egy vizsgálathoz?
Minden esetben ugyanúgy, mivel alapvető fontosságú, hogy a revizor minden tényt, körülményt mérlegelve rosszindulat nélkül, objektívan tegye meg megállapításait.
Mit tettél, ha egy alapjában véve szabályosan működő vállalkozó hibázott?
Mivel emberek vagyunk, hibát bárki követhet el. Én soha nem folytattam a „kákán is csomót keresek” stílust, és ha valaki félreértelmez egy rendeletet, vagy a számtalan adminisztráció közül hiánya van, ez közel sem nyom olyan erővel a latban, mint amikor szándékos és rendszeres csalásokkal, fiktív számlák felhasználásával kerültünk szembe, ezeket az eseteket nem lehet kimagyarázni, nagyon keményen kell fellépni ellene.
Hogyan szűrted ki a szándékos adócsalókat?
Egy idő után ezt az ember megérzi. Ám nem elég megérezni, bizonyítani is kell. Ehhez kell a sok éves rutin és a folyamatos tanulás. De ne beszéljünk erről, tételezzük fel, hogy az emberek nagy része tisztességesen adózik. Inkább térjünk rá arra, hogy mik azok a tételek, amelyeken az ügyfelek gondos ügyvitel esetén is elcsúszhatnak.
Elárulsz nekünk néhány ilyet?
Persze, szívesen. Idő és helyhiány miatt most egyre térek ki, de ha az olvasókat érdekli, később is szívesen állok rendelkezésedre adóügyi témákban.
Most az útnyilvántartás – cégautó adó párbajról beszélnék, hiszen ez a választás sok vállalkozásnál jelent dilemmát.
Miért?
Mert ha az útnyilvántartás csak tessék-lássék módon van elkészítve, mondhatjuk, hogy inkább kárt okoz…
Viszont, ha az ügyfél inkább a tetemes cégautó adót fizeti meg (mert ez a könyvelő szerint jobb) jelentős összegeket dobhat ki az ablakon, csupán azért, hogy a könyvelőiroda adminisztrációtól szabaduljon meg.
Hogy-hogy?
Foglaljuk össze a lényeget:
A legtöbb cégnek van személyautója, netán több is. A menedzsmenten kívül a középvezetőknek és az üzletkötőknek is kell valamivel közlekedniük. És ezeket a munkatársakat nem mindig lehet beültetni puttonyos kisteherautóba.
Ha pedig személyautókat adnak nekik, akkor fel kell vállalni az azokkal kapcsolatos adókat. Persze el is kerülheti az adófizetést, azonban ilyenkor jelentős kockázatot is a nyakába vesz.
Mennyibe kerül a cégnek, ha kifizeti a cégautó adót?
A könyvelők többsége ezt tanácsolja a cégvezetőnek. Így senkinek nem kell vele dolgoznia, és mindenki nyugodtan aludhat. Csak éppen ez rendkívül költséges megoldás.
Egy tipikus középvezetői/üzletkötői autó, mondjuk Skoda Octavia, vagy egy Ford Focus után, aminek az ára 4-5 millió forint felett van, ezeket a tételeket kell fizetni 2008-ban:
| Cégautó adó havi: |
32.000 Ft
|
| EHO |
8.000 Ft |
| MAJ |
240 Ft |
| Összesen havi |
40.240 Ft |
| Összesen évi |
482.880 Ft |
Gondold csak el, ha 3 középvezető és 5 üzletkötő dolgozik cégednél, az már 3.863.040Ft! És nem biztos, hogy erre a kiadásra szükség van.
A nagyobb értékű autóknál még rosszabb a helyzet. A havi kiadás elérheti a 140.840Ft-ot, az éves pedig a 1.690.080Ft-ot egyetlen autóra.
Milyen esetekben mellőzhető a cégautó adó megfizetése?
Több ilyen is van. Pl.
-
Ha a cég átalányadós, vagy EVÁ-s. Ilyen cégekbe viszont nem szoktak autót bevinni.
-
Ha az autó az adott hónapban üzemen kívül volt: szervizben állt a teljes hónapban, vagy tartalékban állt a garázsban. Ezt sokan elfelejtik, és rutinból megfizetik az adót.
-
Ha a magáncélú használatot a munkáltató megtiltotta, és ilyen nem is valósult meg.
-
Ha a magáncélú használatot a munkáltató engedélyezte, és annak költségeit a munkavállaló megfizette.
Nagyon sokan alkalmazzák a 3. és 4. megoldást. Mindkettőt részletes útnyilvántartással kell alátámasztani. Ha az útnyilvántartás tényleg a valóságot tükrözi, és abban csakis céges utak szerepelnek, akkor nincs semmi baj.
Baj akkor van, amikor a munkatársak nem vezetik az útnyilvántartást nap mint nap, és hónap végén, emlékezetből próbálják azt összetákolni. Persze nem emlékezhetnek mindenre, és ilyenkor mindenféle utakat beírnak, lényeg, hogy kijöjjön a kilométeróra állás.
Mi ezzel a baj?
Az, hogy az adóellenőrök nagyon jól tudják, hogy ez így működik. Mit tesznek?
Ha látják, hogy van cégautó, akkor először is megnézik, hogy megfizették-e utána az adót. Ha nem, akkor elkérik a cégautó szabályzatot. (Kedves olvasó, van az Ön cégénél ilyen?)
Majd elkérik az útnyilvántartásokat, és nagyon alaposan átvizsgálják. Összehasonlítják az útnyilvántartást a
- jelenléti ívvel,
- a tankolási számlákkal,
- a szerviz számlákkal,
- a mosószámlákkal.
Ilyen hibákat keresnek, mint pl.:
- Az autó vezetője Tunéziában nyaralt, az útnyilvántartás mégis teli van üzleti utakkal.
- Az autó Mosonmagyaróváron tankolt, miközben arra a napra egy orosházi ügyfél meglátogatása van bejegyezve.
- Az autó egy hétig karambolosan a szervizben dekkolt, mégis többször üzleti utakon járt ezeken a napokon is.
- Az autó Nyírbátorban járt, ám ugyanazon a napon keletkezett egy zalaegerszegi mosószámla.
Ha a cég munkatársa az útnyilvántartást hasra ütéssel készíti el, főleg, ha a magán utak helyett akar megfelelő üzleti utat kreálni, nem létezik, hogy ne hibázzon. Még akkor is hibázhat, ha nem manuálisan, hanem valamilyen programmal készíti el a nyilvántartást. A büntetést viszont az Ön cége fizeti. Ilyenkor
- utólag meg kell fizetni a cégautó adót,
- a büntetést, mely elérheti az adó 50%-át,
- és a késedelmi kamatokat.
Nagyon fontosnak tartom, hogy ezt lehetőleg mindenki próbálja meg elkerülni.
Ebben igazad van. Tudsz is ebben segíteni a hírlevél olvasóknak?
Természetesen. Sőt, nemcsak ebben, hanem más adóügyi kérdésekben is. A cégautó adó csak csepp a tengerben, azok között a tételek között, amin egy vállalkozás elcsúszhat.
Nagyon sok - túl sok - egyéb adótétel van, ami nagyobb összeg a cégautó adónál, így a büntetés is magasabb lehet. Én igény szerint az 1-2 napos mini audittól akár a valóságossal teljesen megegyező kb. 2 hetes vizsgálatot végzek el az ügyfeleimnél. Itt azonban nem büntetés a vizsgálat vége, hanem az, hogy felhívom a figyelmét a veszélyekre, és segítek rendbe tenni a feltárt hiányosságokat.
Mennyit kérsz egy ilyen vizsgálatért?
Pénzről hadd ne beszéljünk itt, elégedj meg annyival, hogy nagyságrenddel kevesebb, mint a büntetés.
Egyébként ez a vizsgálat gyakran olyan lehetőségeket is fel szokott tárni, amivel mérsékelhetjük a befizetendő adót. Tehát nemcsak a büntetést előzöm meg az ügyfélnél, de konkrétan adót takarítok meg neki.
Ez nem a könyvelő feladata lenne?
Minden tiszteletem a könyvelőké. Emberfeletti munkát végeznek ebben a bonyolult, és állandóan változó adórendszerben. Ugyanakkor nagyon nagy a konkurencia, kénytelenek az alacsony díjak mellett a szükségesnél több munkát bevállalni, ha meg akarnak élni.
Ilyen körülmények között irreális lenne azt elvárni tőlük, hogy még adózási tanácsokat is adjanak. Persze van, aki ad, de a többségnek egyszerűen nincs rá ideje, hisz majd megszakad a munkában. Ezért célszerű külön adótanácsadót alkalmazni.
Én a következőket javaslom az hírlevél olvasóinak:
Egy nagyon minimális alapdíjért átvizsgálom a könyvelését, az adózását, és megmutatom neki, ha hiba van benne. Ez olyan, mint amikor az autódat a műszaki vizsga előtt elviszed az Autóklubhoz. Ott megmondják, mit javíttass ki, és amikor javítás után visszaviszed, csont nélkül átmegy a vizsgán.
Ennek az 1-2 napos mini auditnak a költsége a számlák mennyiségétől függ. Az autó példát folytatva, a műszaki vizsga költségével azonos nagyságrendben van. A cégvezető akkor is nyer, ha nem találok semmi hibát, mert tudja, hogy nyugodtan alhat.
Ha pedig adócsökkentési lehetőséget találok, akkor azt megmutatom neki - sikerdíjért. Ezt tőled tanultam, és nagyon bejött.
Ennek igazán örülök. Hogyan léphet kapcsolatba veled, aki fel szeretne kérni téged egy ilyen bírságmegelőző auditra, vagy a törvény adta kereteken belül csökkenteni szeretné adóját?
Talán a legjobb, ha nálad meghagyja az elérhetőségét, és visszahívjuk.
OK, úgy lesz. Köszönöm a beszélgetést!"
Egyébként már rég leadtam volna a titkárnőmnek…
