A beszélgetés közben egy érdekes dolgot említett: egyszer történt vele – hogy a szokásos konkurencia felmérés közben árajánlatot két saját magának a gmail-es email címére – és ekkor egy döbbenetes felismerésre jutott…

…történt ugyanis, hogy az árajánlatban – értelemszerűen – olyan szavakat használnak, ami a szakmájára jellemző, és tudod mi történik ilyenkor?

Hát az, hogy a Google AdWords-ben hirdető konkurensek az ilyen tartalomra hirdetnek, és ilyenkor a levél olvasása közben az összes konkurens hirdetése megjelenik, miközben Te egy árajánlatot olvasol!

Pontosan egy klikkre vagy onnan, hogy – eddig ismeretlenektől – is kérj árajánlatot…!

Ijesztő?

Hát az. Mielőtt legyintenél, megsúgom, hogy a cégek körében igen népszerű a Gmail webes felülete, és ezek száma napról-napra nő!

Mielőtt azt hinnéd, hogy ez csak akkor van így, ha valami@gmail.com címre küldöd, tévedsz!

Sokan használják a Gmailt saját domainjükkel – én is – azaz sohasem tudhatod, hogy az olvasónál megjelennek-e a konkurenseid hirdetései!

“Mit lehet tenni?”

1. Használd ki a lehetőséget, és hirdess Te is így.

2. Ne küldj könnyelműen árajánlatot, legyen meg annak a megfelelő és hatékony körítése, de erről már a marketingesed faggasd ki…

“Szia Ákos!

Mivel most vagyok autó vásárlásban, így az „Így mosd tisztára a céges pénzed” írásodhoz adnék némi megerősítést és kiegészítést.

Én konkrétumokat látok, mint szerződő vevő, nem szabályok alapján vélt, vagy számolt összegekről beszélek.

Amik szerintem fontos szempontok és előnyt jelenthetnek egy céges vásárlás esetén:

1.       Céges autó esetén nincs „vagyonosodási kérdés”: miből is vetted a 10 millás autót?

2.       Van olyan nyílt végű pénzügyi lízing a piacon, aminél a maradványérték: 20.000,- Ft + áfa. A végén ennyiért enyém az autó. (Ha akarom.)

3.       20-30% önerővel elindítható a művelet. Az érdekessége a következő: Kamatot a NETTÓ tőke után kell fizetni és a havi tőkerész után kell az ÁFÁ-t megfizetni. Flottánál, tartós bérletnél a teljes finanszírozás után kell fizetni áfát, így a magánhasználatra jutó áfa rész is magasabb! Én ezért sem választottam a flottát. (Meg vannak más érveim is ellene.)

4.        A visszaigényelhető ÁFA értéke majdnem ugyanannyi, mint amit kamatra fizetünk. Én konkrétan egy 60 hónapos futamidőre néztem ezeket a számokat.

Mit is jelent ez? Kifizetem: nettó tőke + kamat + (magánhasználat miatt arányosított áfa) + nettó kezdőrészlet. A visszaigényelhető ÁFÁT nem számolom, mert az megy is, meg jön is. Érdekes szám jön ki a végén: kb. ugyanannyi a fizetendő összeg, mint az autó bruttó vételára. Mintha kaptam volna egy kamatmentes részletfizetési lehetőséget magánemberként. (hisz 20 ezerért enyém a végén a verda.)
Nyilván rontja a képet a cégautó adó. De mindent el tudok költségelni, ami viszont javítja a képet. (Nem az adózott magánpénzemből fizetek.)

Üdv:”

]]> http://www.roadrecord.hu/blog/2012/05/15/ceges-auto-kamatmentes-reszletre/feed/ 0 http://www.roadrecord.hu/blog/2012/05/07/ingyen-meg-az-ecet-is-edes/ http://www.roadrecord.hu/blog/2012/05/07/ingyen-meg-az-ecet-is-edes/#comments Mon, 07 May 2012 08:25:57 +0000 Barazsy Ákos http://www.roadrecord.hu/blog/?p=1555 “Kedves Ákos!

Abszolút nincs különös oka! A programjuk valóban fantasztikus és teljesen kielégíti szerintem mindenki igényét!
Szuper és tényleg mindent megcsinál az ember helyett!
Az ok amiért nem kérem, mert a barátom szintén egy szoftver cég tulajdonosa és ők is készítenek és forgalmaznak
hasonló útnyilvántartó rendszert, ami bár kicsit kevesebbet tud mint az önöké, de nekem az is megfelel, mellette még ráadásul
” baráti ” áron jutok hozzá!”

Jött az érdeklődő levelemre a válasz, amit azoknak szoktam írni, akiknek véleményem szerint ideális megoldás lenne útnyilvántartó programunk, azonban “érthetetlen” okokból mégsem vásárolnak…

…néha kiderülnek érdekes dolgok, mint ez is. Ment is mindjárt a válasz:

“Kedves Zoltán!

Ön árat szokott venni vagy megoldást?

Vajon az árkülönbözet ellensúlyozni fogja éveken keresztül azt a többletidőt, amit a “kicsit kevesebbet tud” program miatt kell dolgoznia?“

Nem értem sokszor az emberek logikáját: értem én, hogy recesszióban kevesebb a pénz, éppen ezért sokkal többet kell dolgozni ugyanazért, tehát időből még kevesebb lesz.

Akkor miért nem olyan dolgokat veszünk ami időt spórol?

Megerősítem, mi ugyanezt a kifogást hallgatjuk ebben az időszakban, amikor későn fizető ügyfeleknél érdeklődünk, “megcsúsztam az Áfa miatt, nem számítottam ennyire, hadd kérjek még egy kis időt!”.

Hogyan lehet az, hogy 14. éve vagyok vállalkozó, és az elmúlt 168 hónapban egyszer sem buktam ki ezen, és időben tudtam fizetni az Áfa-t és még a beszállítóim is időben kapták meg a pénzt?

Megvan!

Van pénzügyi fegyelmem!

Nem teszek semmi mást, minthogy a számlázó / könyvelő / excel tábla / stb. programban lehet vezetni forintra pontosan, hogy mennyi Áfa befizetés várható, és kalkulálok azzal az összeggel – még véletlenül sem költöm el -, különben is csak akkor rendelek meg valamit, ha már megvan rá a pénzem, nemcsak várható, hogy lesz…

Érzed a különbséget?

Így amikor a könyvelő 20.-a körül elküldi a befizetendő Áfa-t, akkor egyrészt nem kapok szívinfarktust, másrészt már be van készítve a pénz az azonnali utalásra, nem utolsó sorban pedig van kontrollom a könyvelő munkája felett (ennek Ő is örül), továbbá esetleges hibákra és tévedésekre is fény derülhet…

…ebben a hónapban kiderült, hogy egy bejövő vaskos számla nem jutott el hozzá, így azt pótolva máris nem buktam el a számla elszámolását.

Duplán nyertem!

Ugye milyen egyszerű és nagyszerű?

Alkalmazd!

Vagyis a magán célú személygépkocsi használat esetében a magánhasználatra jutó bérleti díj áfa tartalma nem vonható le továbbra sem. Álláspontom szerint csak egyetlen nyilvántartás alkalmas a magánycélú használta dokumentálására, az pedig a kellő adattartalommal vezetett útnyilvántartás, illetve ennek egyik változata a kiküldetési rendelvény. Megjegyzem, hogy a kiküldetési rendelvény mellett szükséges egy folyamatosan vezetett útnyilvántartás is, mivel a teljes körű futás teljesítmény csak ezzel dokumentálható.

Az útnyilvántartásban szükséges megjelölni azon utakat, amelyeket nem üzleti célból futottak a járművel. Az eltérő célú futásteljesítmények arányában kell megosztani a bérleti díj adótartalmát levonható és nem levonható részre. Fontos, hogy a jármű birtokolása okán fizetett adó (cégautóadó) miatt nem válik üzleti célúvá a magánhasználat. Az adónem megalkotásakor kizárólag az Szja tv. szerinti adómentes magáncélú használatra volt tekintettel a törvényalkotó. Vagyis a magáncélú használat adómentes az Szja tv. szerint, de az Áfa tv. nem teszi lehetővé az adó levonását magáncélú használat esetében.

Ismételten előtérbe kerülnek a magánhasználatra vonatkozó régi, már elfeledett kérdések.

A munkába járás üzleti célúnak, vagy magáncélúnak minősül a cégvezető esetében. Erre gyakorlatilag azt lehet válaszolni, hogy is-is, viszont az adóhatóság korábbi gyakorlata egyértelmű volt a kérdéskörben, miszerint a munkába járás nem minősül üzleti célú használatnak a jármű esetében.

Árnyaltabb a helyzet az üzletkötő esetében, ha a gépjárművet lakhelyén tárolja. Ha az üzletkötő, a cég által bérelt járművel végzi a munkáját, és a munkaideje akkor kezdődik, mikor elindul otthonról, és akkor fejeződik be mikor hazaér, akkor az ő esetében állásponton szerint a napi első felkeresett partnerhez vezető út, és az utolsó partnertől a hazavezető út nem minősül magáncélú használatnak. Minden ezzel ellentétes vélemény aránytalanná tenné a rendszert. Például, ha az üzletkötő budapesti lakhelyű és szombathelyi partnert kell felkeresnie egy adott napon. Ha az előzőekben foglaltak nem alkalmaznánk, akkor a teljes napi futásteljesítmény magáncélúnak kellene tekinteni.

Természetesen lehetősége van az adóalanynak olyan döntést hozni, hogy nem vezet útnyilvántartást, és így nem vonja le a bérleti díj adótartalmának részét vagy egészét.
Az új szabálynak az eltérítő hatása jelentős. Az eltérítő hatás azt jelenti, hogy az adóalanyok a szabály változásának okán megváltoztatják a viselkedésüket, szerződéseiket az adó optimalizálása érdekében. A levonási jog engedélyezése miatt egyre többen döntenek a tartós bérlet, illetve az operatív lízing konstrukciók mellett a jármű tényleges megvásárlása helyett (27% adómegtakarítás). E konstrukciók esetében a szerződésben nem rendelkeznek a felek egyértelműen a tulajdonjogról. Gyakori, hogy a szerződésben a bérleti konstrukció mellett a kikötnek a felek vételi jogot vagy vevőkijelölési jogot a bérlőnek.

A szerződések több problémát vetnek fel a gyakorlati élet során. A lízingbe adó illetve a tartós bérbe adó, rendre egy nagyobb összegű első díjat köt ki, ami sok esetben eléri a jármű értékének 40%-át. Hogyan lehet arányosítani az első havi bérleti díjat, ami a jármű értékének jelentős hányadát teszi ki? Az első díj esetében csak az első havi futásteljesítmény alapján kell arányosítani, vagy valamilyen hosszabb időszakra kell vizsgálni a futásteljesítményt, hiszen az első díj, jelentős összege végül is nem csak az első hónapot érinti? Két lehetőség adódik az egyik, hogy kizárólag az első havi futásteljesítmény alapján arányosítjuk a jármű értékének 40%-át kitevő első havi bérleti díjban felszámított adót, és felvállalunk egy esetleges adóhatósági konfrontációt. A második lehetőség az gyakorlatilag nem is lehetőség, mivel végtelenül bonyolult elszámolási metodikát igényel.

A második lehetőség abból a valóságnak megfelelő feltételezésből indulunk ki, hogy a 40%-os díj nem az első hónapra vonatkozik, hanem a teljes bérleti időszakra. Ennek megfelelően minden hónapban megvizsgáljuk, hogy hónapról-hónapra, hogyan változik a göngyölített adatokból számolható felhasználási arány, és ennek megfelelően az első havi díjban felszámított adó levonható részét minden adó elszámolási időszakban korrigáljuk a 132. § foglaltak alapján (mivel nem tárgyi eszközről van szó, hanem szolgáltatásvásárlásról, így a 135. § szerinti adó elszámolási metodika nem alkalmazható).