Útnyilvántartás blog - tapasztalatok útnyilvántartással, kiküldetési rendelvénnyel, cégautóadóval

APEH

2009 augusztus 25., kedd - 21:33

Véletlen egybeesés az útnyilvántartások APEH ellenőrzése?

Hétfőn a hozzánk beérkező telefonokból valami különleges tűnt fel: az ország 3 különböző részéből is azért kaptunk megkeresést, mert az APEH hasonló módon tevékenykedett…

Eddig is rendszeresen kaptuk az infókat, hogyha az APEH ellenőriz egy cégnél és nem talál hibát, akkor elkezdi az útnyilvántartásokat vizsgálni, ahol elég Nekik vélelmezni a magáncélú használatot (2009 előtti állapotra), és máris megvan a büntetés lehetősége!

Ez történt meg az augusztus 20.-a előtti egy hétben három céggel: mindegyik esetben több évet vizsgáltak, de csak kisebb hiányosságokat fedeztek fel.

Ezután kérték még el – mintegy záróakkordként – az útnyilvántartásokat. Mindhárom esetben hibákat találtak, és elvitték az anyagot, mondván, hogy még jobban átvizsgálják, és kilátásba helyezték a büntetést.

Lehet, hogy ez véletlen egybeesés, de az is lehet, hogy egy "kell a pénz a kasszába, találjatok valamit fiúk" kiadott központi utasítás.

Érdemes odafigyelni.

2009 június 24., szerda - 10:08

Állandó olvasóm az APEH?

Kaptam ma egy levelet az APEH-től, amiben másfél oldalon keresztül különböző törvényekre hivatkozva sorolják, hogy miért nem örülnek annak, hogy május 15-én felraktam az Ő állásfoglalásukat a kiküldetési rendelvényünk "auditálásáról".

Többek közt ezzel állítólag jogbizonytalanságot teremtek (akkor kormányunk mit csinál?), kiszámíthatatlanná teszem a jogalanyok és jogalkotó szervek magatartását, megtéveszthetem a címzetteket melyek a jogállamiság követelményével összeegyeztethetetlenek. Adatvédelmi problémákat vet fel, hogy az ügyintéző céges adatai nyilvánosságra kerülnek, továbbá – most figyelj – olvasóim az ott található telefonszámokon kérdésekkel bombázták Őket, és nem az erre rendszeresített kék számot hívták! :)

Szóval szépen és kulturáltan megkértek (tényleg!), hogy azt szedjem le.

Kicsit meg is lepődtem, hogy nem fenyegettek meg semmivel, úgyhogy le is szedtem.

Tulajdonképp örülök, ha az APEH figyelemmel kíséri munkásságomat, és figyelmeztet ha bakizok, ennél nagyobb megtiszteltetés nem is kell.

De aztán az is lehet, hogy valamelyik konkurenciámnak csípem a szemét, és az telefonált be nagy mennyiségben… annak is örülök (mármint hogy csípem a szemét)

2009 február 26., csütörtök - 12:54

Breaking News: Megszereztük az APEH 2009 évi belső ellenőrzési irányelvét!

Előre bocsátom, hogy e hír hallatán lesznek olyanok, akiktől ezt fogom kapni: "persze Barazsykám, így akarod nyomni az útnyilvántartó programodat"! Ezeknek üzenem, hogy nem kell elhinni amit írok, vissza kell majd lapozni ide egy év múlva, és ki fog derülni, hogy igazam lett-e éppúgy, mint ahogy ősszel az új cégautóadóról írtam vagy nem…

Szóval: az idei program az, hogy a vagyonosodási vizsgálatokról átkerül a hangsúly a cégek ellenőrzésére, pontosan 4 x (négyszer!) annyi céges ellenőrzés van előírva mint tavaly.

A vizsgálat első körben egy áttekintő gyors vizsgálat (igen, a régi útnyilvántartás is kiemelt módon), ha első blikkre minden rendben tűnik, akkor már szállnak is a következő cégre! (de ha pl. eleve nincs útnyilvántartás, akkor maradnak ott!)

Akinél az áttekintő problémát talál, ott teljeskörű, mindenre kiható vizsgálatot kell tartani – beleértve a cégautóadó és útnyilvántartást is -, és most jön a poén…

…ennek alapján kezdik meg a vagyonosodási vizsgálatokat is – ebből következően főképp cégvezetők körében!

Gyors és önző következtetés: aki csökkenteni akarja a vagyonosodási vizsgálat esélyét, az tegye rendbe a dolgait, köztük az útnyilvántartást is!

2008 december 24., szerda - 09:03

Mindenkinek kell útnyilvántartás? – Interjú egy volt APEH ellenőrrel a 2009-es cégautóadóról

Egyre több szakmai szervezettől kapjuk azt az állásfoglalást, hogy az új cégautóadó törvény mellett – annak elkerüléseként vagy a költségek alátámasztása miatt – ezen tanácsadók Ügyfeleiknek továbbra is előírják (javasolják) az útnyilvántartás vezetését.

Ennek járunk folyamatosan utána: mai interjúalanyunk Héjja Mátyás, egy volt APEH főellenőr, aki kifejezetten az útnyilvántartás ellenőrzésére specializálódott, a hivataltól való távozása után saját Ügyfélkörében pedig kifejezetten az útnyilvántartások rendbetételére koncentrál.

>>>Klikk ide az interjú meghallgatásához

Az interjúból megtudhatjuk, hogy az új adótörvénynek milyen várható hatásai lesznek a cégek életében, kinek kedvezőbb a helyzet, és kinek kell jelentős többletköltséggel számolnia, ki és hogyan kerülheti el 2009-től a cégautóadót, és mit kell tennie azoknak, akik a cégautóadó megfizetése mellett is biztonságba akarják tudni magukat, hogy ne kelljen büntetést fizetni az APEH vélelmezése miatt, azaz hogy miért KELL 2009-től MINDENKINEK ÚTNYILVÁNTARTÁST VEZETNI (azoknak is, akiknek eddig nem kellett)!

>>>Klikk ide az interjú meghallgatásához

2008 december 14., vasárnap - 22:51

Ki kerülheti el jövőre az új cégautóadót?

Sikerült kormányunknak megszavaznia egy olyan salátatörvényt, amit sokan sokféleképpen értelmeznek. Alapvetően az biztosnak tűnk, hogy a cégautókra meg kell fizetni mindenképp az új cégautóadót 2009. február 1.-től, de magánautókra el lehet kerülni ezt, ha kiküldetési rendelvénnyel számoljuk el a költségeket (útnyilvántartás ennek az alapja)! Könnyebbség az, hogy ezentúl el lehet számolni a munkába járást is, ez is sokakat sarkall majd kiküldetési rendelvény írására! Rossz hír az EVÁ-soknak, hogy Nekik is meg kell fizetni a cégautóadót, kivéve az eva-s és az átalánydíjas egyéni vállalkozónak.

A megfejtendő kérdés még az, hogy vajon ezentúl minden autóra kell-e útnyilvántartást vezetni (cégautósoknak cégautóadó mellett is!) vagy csak a magánautósoknak, akik el akarják kerülni az új cégautóadót!

Egyre több szakmai forrásból halljuk azt, hogy KELL útnyilvántartást vezetni cégautókra a költségelszámolás miatt ezentúl (gyakorlatilag többeknek mint idáig), erre az értelmezésre jutott az egyik megyei APEH is… már megkértük a hivatalos állásfoglalást, amint megkapjuk, közölni fogom itt!

Mazsolázzunk a héten megjelent infók közül:

1. Államtitkári tájékoztató a cégautóadóról >>>klikk ide

2. Adónet.hu arról, hogy ezentúl a kiküldetési rendelvény nem csak munkaviszonyban alkalmazható, hanem minden kifizető élhet vele! >>>klikk ide

3. A Magyar Közlönyben kihirdették a törvényt (48. oldal), viszont nincs benne, hogy eltörölték a 70. §-t, ami az útnyilvántartást szüntetné meg… tehát kell útnyilvántartás?! >>>klikk ide

4. Egyik Ügyfelünk küldte Pénzügyi- és Könyvszakértői szolgáltatójától kapott körlevelet, melyből idéznék:

"A véglegesített szabályozás egyes szabályainak együttes értelmezéséből ugyanis az derül ki, hogy a törvényalkotók a cégautóadó szabályozásával nem hogy kedvezni, hanem nehezíteni szándékoztak e területen a vállalkozók sorsán. Azzal ugyanis, hogy a személyi jövedelemadó törvény természetbeni juttatások szabályozásai közül kiemelték a cégautó adózást, így azt feltétel nélkül kötelezővé tették. Ugyanis az új szabályozás nem teszi elkerülhetővé a cégautó adó megfizetését abban az esetben, ha olyan útnyilvántartást vezetnek, amely a kizárólagos hivatali célú használatot bizonyítja, vagy a magáncélú használat ellenértékét a magánszemély számla alapján megtéríti a gépjárműt rendelkezésre bocsátó kifizetőnek. Sőt, tekintettel arra, hogy a cégautóadóra vonatkozó szabályozást kivették az Szja törvény természetbeni juttatási szabályozási blokkjából , így a törvény úgy is értelmezhető, hogy a magáncélú használat után a kifizetőnek adott esetben meg kell fizetnie a természetbeni juttatások általános közterheit. Ennek alapján az útnyilvántartás mindenképpen vezetendő és a magáncélú használat célszerűen kizárandó, vagy kiszámlázandó (Szja tv. 70.§)"

A fentiek miatt hatalmas érdeklődés van az útnyilvántartó (egyben kiküldetési rendelvény) programunk iránt, amit igyekszünk minél hamarabb feldolgozni. Türelmet kérünk mindenkitől, mert mindenkinek sok kérdése van, és ezen kérdések pontos megválaszolása miatt lassabban haladunk. Remélem, hogy a fenti infók sokaknak segítséget jelentenek, újabb információkkal és ötletekkel hamarosan jelentkezem!

2008 december 6., szombat - 11:11

Jövőre kiküldetési rendelvénynek hívják az útnyilvántartást

Előző bejegyzésemben utaltam arra, hogy a Rodin Kft. szervezésében voltunk egy államtitkári előadáson, ahol a 2009 évi cégautóadó változásról kaptunk összefoglalót.

A bejegyzés kapcsán a kommentekben sok kérdés merült fel, a szervező cégtől kapott prezentációs anyagban a legtöbbre itt a válasz is, érdemes elolvasni: letöltés itt

Aki ismeri a RoadRecord útnyilvántartó programot, az tudja, hogy minden kitételnek megfelelünk már most, és jövőre is sok pénzt lehet velünk megspórolni!

Továbbra is gyűjtjük az információkat a témával kapcsolatban, és azonnal közzé is tesszük! Várjuk azok jelentkezését is, akik a témához érdemben hozzá tudnak tenni, ne feledjétek, hogy ezt a hírlevelet havonta 9.800-an olvassák, ingyenreklámnak sem utolsó!

2008 december 4., csütörtök - 11:28

Hogyan változik a cégautó adó 2009. február 1.-től?

Mindenki számára van egy nagyon rossz hírünk, de a talpraesetteknek van hozzá megoldási javaslatunk is :)

A pontos és teljes törvényszöveggel még nem szolgálhatunk, de az adótörvény megszavazása után részt vettünk egy államtitkári tájékoztatón, ami alapján a következőkre kell felkészülni:

A rossz hír (van jó is), hogy akinek cégautója van annak adót kell fizetni.

Aki EVA-s annak is, tehát hiába átalányadózású – akkor is.

Akinek külföldi rendszámú autója van (pl. szlovák), de költséget számol el – annak is.

Tulajdonképp mindenkinek cégautó adót kell fizetnie, aki cégautót használ.

Mennyit kell fizetni? (javaslatunkkal mennyit lehet majd spórolni?)

a) 1600 cm3 hengerűrtartalom alatt ellátott személygépkocsi esetén 7.000 Ft havonta,
b)
1600 cm3 hengerűrtartalom felett ellátott személygépkocsi esetén 15.000 Ft havonta.

Kivételek (a cégeket gyakorlatilag nem érintik):

a) megkülönböztető és figyelmeztető jelzéseket használó járművek (de ezek nélküli autókra még akár a rendőrség is fizet…)
b) egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet,
c) amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,
d) amely kizárólag halottszállításra szolgál,
e) amelyet betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány alapfeladataira használ
f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által – az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján – finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek

Mi a jó hír?

A befizetendő adóból le lehet vonni a gépjárműadót. Tehát a negyedéves befizetéseknél a befizetendő adó összegéből levonható a súlyadó.

De ez még nem elég jó hír, nézzük, hogyan lehet legálisan elkerülni a cégautóadót!

"Miért hagynád, hogy válságban még a dilettáns kormány is lehúzzon?"

A törvény szerint a magánautókat is megadóztatják február 1-től.
Abban az esetben, ha a dolgozó vagy alkalmi megbízatású személy útnyilvántartást készít a magánautó cég érdekében történt használatáról, akkor az autó tulajdonosának adót kell fizetni.

DE !!!!

Ha ugyanebben az esetben nem útnyilvántartást, hanem kiküldetési rendelvényen történik az elszámolás akkor NEM KELL cégautóadót fizetni. (természetesen a RoadRecord tartalmazza az ehhez szükséges kiegészítéseket!)

A különbség a két esetben annyi, hogy a kiküldetési rendelvény formai követelménye más, valamint ez 2 példányú, az egyik a cégnél, a másik a dolgozónál van. Az adómentesség csak abban az esetben él, ha az elszámolás az üzemanyagköltségre és kilométerenként 9 Ft karbantartási költséggel számolják el.

TIPP:

a) vásárláskor magánautót vásároljon aki teheti
b) céges autód írasd át magánautóra
c)
megoldás lehet kisvállalkozóknak, ha az autó maradványértéke már 0-a vagy minimális, akkor ha a cég eladja a dolgozónak az autót, akkor a dolgozó a költségeket elszámolhatja kiküldetési rendelvényen, viszont a cégnek nem kell cégautóadót fizetni
d) olyan dolgozókat kell felvenni, aki hajlandó használni saját autóját a munkájához
x) szemfüles olvasóinktól további javaslatokat várunk…

Itt jegyezném meg, hogy ne érezze magát biztonságban egyetlen cég sem, aki eddig nem a törvények szerint készített útnyilvántartást – elmaradása van -, azt gondolva, hogy "februártól megfizetem a cégautóadót,és akkor az elmúlt 5 év hiányosságait elfelejti az APEH".

Egyrészt tudjuk, hogy az ellenőrzések nagyobbik része a múltat vizsgálja (tehát az új törvényt csak később fogják forszírozni), továbbá az elfogadott törvénymódosításban a büntetési tételeket az eddigi 50%-ról 75%-ra emelték és ha visszamenőlegesen, 5 év anyagát megnézve hibát találnak (esetleg vélelmezik a magánhasználatot), akkor 7 számjegyű büntetési tételekre számíts!

A programunkra nézve a létjogosultság ezentúl is fennáll (egyes híresztelésekkel ellentétben), hisz a RoadRecord nem csak útnyilvántartást, hanem kiküldetési rendelvényt is készít a törvényes formában, és adatokkal!

Legközelebb – a törvényi szöveg megjelenésekor – közölni fogjuk azt további tippekkel, és adószakértői, könyvelői interjúkat, esettanulmányokat is készítünk… figyeld a blogot!

2008 november 27., csütörtök - 10:26

Kiknek kell sürgősen útnyilvántartás?

Mint előző bejegyzésemben írtam, elkezdődött az útnyilvántartók szezonja.

De kik vásárolnak?

Főleg azok, akiknek nagyobb – esetleg több éves – elmaradásuk van, és be kell pótolni vagy azért, mert az év vége közeledtével  a könyvelők csúnyán néznek az ügyfeleikre ennek hiányában, vagy az APEH növekvő – válság és az év végi hajrá miatti – aktivitásának köszönhetően megnövekedtek az ellenőrzések száma ill. azok alapossága, szigorúsága, büntetési tételek felső határának gyakoribb alkalmazása…

Felkészültünk a rohamra, megerősített értékesítési és ügyfélszolgálati kapacitással… :)

2008 november 10., hétfő - 10:38

Interjú az útnyilvántartásról egy volt APEH ellenőrrel

Előszó: Ilyen interjút mi is készíthetnénk, de félő, hogy tőlünk ez hiteltelen lenne, ezért örülök, hogy rábukkantam a CostBusters Hungary weboldalán, akik egyébként költségcsökkentéssel foglalkoznak.

"A vállalkozásaink egyik legnagyobb és legfájdalmasabb költsége az adó. Utáljuk, mert úgy érezzük, hogy elvesznek tőlünk valamit.

Márpedig adózni muszáj, hisz az állam és az önkormányzatok szolgáltatásait igénybe veszünk, még ha időnként nem is vagyunk megelégedve velük. És az adózásunkat a Nagy Testvér, az APEH ellenőrzi.

Van egy barátom – nevezzük Erikának -, aki jó pár évig adóellenőr volt. 2 éve ráunt arra, hogy – bár nem is ismerik – mindenhol ellenszenvvel néznek rá, ezért áttért a vállalkozók oldalára. Jelenleg adó és pénzügyi tanácsadó. Az adóellenőrként tanultakat most arra használja, hogy ügyfelei az általuk megszerzett bevételekből a megfelelő törvényi keretek közt minél optimálisabb költségszinten realizálhassák jövedelmüket anélkül, hogy az Adóhivataltól félniük kellene.

A vele készült beszélgetést szeretném most közreadni:

Erika, attól tartok, a hírlevél olvasók azt gondolják, Sándor megőrült, hogy adóellenőrrel barátkozik. Kérlek, mondj néhány gondolatot, milyen emberek az adóellenőrök, milyen vagy Te?

Ugyanolyan emberek, mint Te, vagy bárki más. Ha vidámak vagyunk, nevetünk, ha bánt valami, sírunk, ha valami fáj, szenvedünk tőle. Nekem is van családom, vannak barátaink, akikkel télen elmegyünk síelni, nyáron nyaralni, továbbá van igényünk a kultúrára, kikapcsolódásra, és még sok mindent sorolhatnék.

Miért léptél ki a Hivatalból?

Azzal a határozott szándékkal töltöttem ott ennyi évet, hogy a Hivatalon belül megszerzett tudást előbb utóbb a másik oldalon is felhasználjam. Ráadásul hosszú távon egy ennyire népszerűtlen pályán dolgozni hatalmas lelki teher. Két éve éreztem úgy, most jött el az ideje váltanom.

Amikor még adóellenőrként dolgoztál, Te hogyan álltál hozzá egy vizsgálathoz?

Minden esetben ugyanúgy, mivel alapvető fontosságú, hogy a revizor minden tényt, körülményt mérlegelve rosszindulat nélkül, objektívan tegye meg megállapításait.

Mit tettél, ha egy alapjában véve szabályosan működő vállalkozó hibázott?

Mivel emberek vagyunk, hibát bárki követhet el. Én soha nem folytattam a „kákán is csomót keresek” stílust, és ha valaki félreértelmez egy rendeletet, vagy a számtalan adminisztráció közül hiánya van, ez közel sem nyom olyan erővel a latban, mint amikor szándékos és rendszeres csalásokkal, fiktív számlák felhasználásával kerültünk szembe, ezeket az eseteket nem lehet kimagyarázni, nagyon keményen kell fellépni ellene.

Hogyan szűrted ki a szándékos adócsalókat?

Egy idő után ezt az ember megérzi. Ám nem elég megérezni, bizonyítani is kell. Ehhez kell a sok éves rutin és a folyamatos tanulás. De ne beszéljünk erről, tételezzük fel, hogy az emberek nagy része tisztességesen adózik. Inkább térjünk rá arra, hogy mik azok a tételek, amelyeken az ügyfelek gondos ügyvitel esetén is elcsúszhatnak.

Elárulsz nekünk néhány ilyet?

Persze, szívesen. Idő és helyhiány miatt most egyre térek ki, de ha az olvasókat érdekli, később is szívesen állok rendelkezésedre adóügyi témákban.

Most az útnyilvántartás – cégautó adó párbajról beszélnék, hiszen ez a választás sok vállalkozásnál jelent dilemmát.

Miért?

Mert ha az útnyilvántartás csak tessék-lássék módon van elkészítve, mondhatjuk, hogy inkább kárt okoz…

Viszont, ha az ügyfél inkább a tetemes cégautó adót fizeti meg (mert ez a könyvelő szerint jobb) jelentős összegeket dobhat ki az ablakon, csupán azért, hogy a könyvelőiroda adminisztrációtól szabaduljon meg.

Hogy-hogy?

Foglaljuk össze a lényeget:

A legtöbb cégnek van személyautója, netán több is. A menedzsmenten kívül a középvezetőknek és az üzletkötőknek is kell valamivel közlekedniük. És ezeket a munkatársakat nem mindig lehet beültetni puttonyos kisteherautóba.

Ha pedig személyautókat adnak nekik, akkor fel kell vállalni az azokkal kapcsolatos adókat. Persze el is kerülheti az adófizetést, azonban ilyenkor jelentős kockázatot is a nyakába vesz.

 

Mennyibe kerül a cégnek, ha kifizeti a cégautó adót?

 

A könyvelők többsége ezt tanácsolja a cégvezetőnek. Így senkinek nem kell vele dolgoznia, és mindenki nyugodtan aludhat. Csak éppen ez rendkívül költséges megoldás.

 

Egy tipikus középvezetői/üzletkötői autó, mondjuk Skoda Octavia, vagy egy Ford Focus után, aminek az ára 4-5 millió forint felett van, ezeket a tételeket kell fizetni 2008-ban:

 

Cégautó adó havi:

32.000 Ft  

EHO 8.000 Ft  
MAJ 240 Ft  
Összesen havi 40.240 Ft  
Összesen évi 482.880 Ft  

 

Gondold csak el, ha 3 középvezető és 5 üzletkötő dolgozik cégednél, az már 3.863.040Ft! És nem biztos, hogy erre a kiadásra szükség van. 

 

A nagyobb értékű autóknál még rosszabb a helyzet. A havi kiadás elérheti a 140.840Ft-ot, az éves pedig a 1.690.080Ft-ot egyetlen autóra.

 

Milyen esetekben mellőzhető a cégautó adó megfizetése?

 

Több ilyen is van. Pl.

  1. Ha a cég átalányadós, vagy EVÁ-s. Ilyen cégekbe viszont nem szoktak autót bevinni.

  2. Ha az autó az adott hónapban üzemen kívül volt: szervizben állt a teljes hónapban, vagy tartalékban állt a garázsban. Ezt sokan elfelejtik, és rutinból megfizetik az adót.

  3. Ha a magáncélú használatot a munkáltató megtiltotta, és ilyen nem is valósult meg.

  4. Ha a magáncélú használatot a munkáltató engedélyezte, és annak költségeit a munkavállaló megfizette.

Nagyon sokan alkalmazzák a 3. és 4. megoldást. Mindkettőt részletes útnyilvántartással kell alátámasztani. Ha az útnyilvántartás tényleg a valóságot tükrözi, és abban csakis céges utak szerepelnek, akkor nincs semmi baj.

 

Baj akkor van, amikor a munkatársak nem vezetik az útnyilvántartást nap mint nap, és hónap végén, emlékezetből próbálják azt összetákolni. Persze nem emlékezhetnek mindenre, és ilyenkor mindenféle utakat beírnak, lényeg, hogy kijöjjön a kilométeróra állás.

 

Mi ezzel a baj?

 

Az, hogy az adóellenőrök nagyon jól tudják, hogy ez így működik. Mit tesznek?

 

Ha látják, hogy van cégautó, akkor először is megnézik, hogy megfizették-e utána az adót. Ha nem, akkor elkérik a cégautó szabályzatot. (Kedves olvasó, van az Ön cégénél ilyen?)

 

Majd elkérik az útnyilvántartásokat, és nagyon alaposan átvizsgálják. Összehasonlítják az útnyilvántartást a

  • jelenléti ívvel,
  • a tankolási számlákkal,
  • a szerviz számlákkal,
  • a mosószámlákkal.

Ilyen hibákat keresnek, mint pl.:

  • Az autó vezetője Tunéziában nyaralt, az útnyilvántartás mégis teli van üzleti utakkal.
  • Az autó Mosonmagyaróváron tankolt, miközben arra a napra egy orosházi ügyfél meglátogatása van bejegyezve.
  • Az autó egy hétig karambolosan a szervizben dekkolt, mégis többször üzleti utakon járt ezeken a napokon is.
  • Az autó Nyírbátorban járt, ám ugyanazon a napon keletkezett egy zalaegerszegi mosószámla.

Ha a cég munkatársa az útnyilvántartást hasra ütéssel készíti el, főleg, ha a magán utak helyett akar megfelelő üzleti utat kreálni, nem létezik, hogy ne hibázzon. Még akkor is hibázhat, ha nem manuálisan, hanem valamilyen programmal készíti el a nyilvántartást. A büntetést viszont az Ön cége fizeti. Ilyenkor

  • utólag meg kell fizetni a cégautó adót,
  • a büntetést, mely elérheti az adó 50%-át,
  • és a késedelmi kamatokat.

Nagyon fontosnak tartom, hogy ezt lehetőleg mindenki próbálja meg elkerülni.

Ebben igazad van. Tudsz is ebben segíteni a hírlevél olvasóknak?

Természetesen. Sőt, nemcsak ebben, hanem más adóügyi kérdésekben is. A cégautó adó csak csepp a tengerben, azok között a tételek között, amin egy vállalkozás elcsúszhat.

Nagyon sok – túl sok – egyéb adótétel van, ami nagyobb összeg a cégautó adónál, így a büntetés is magasabb lehet. Én igény szerint az 1-2 napos mini audittól akár a valóságossal teljesen megegyező kb. 2 hetes vizsgálatot végzek el az ügyfeleimnél. Itt azonban nem büntetés a vizsgálat vége, hanem az, hogy felhívom a figyelmét a veszélyekre, és segítek rendbe tenni a feltárt hiányosságokat.

Mennyit kérsz egy ilyen vizsgálatért?

Pénzről hadd ne beszéljünk itt, elégedj meg annyival, hogy nagyságrenddel kevesebb, mint a büntetés.

Egyébként ez a vizsgálat gyakran olyan lehetőségeket is fel szokott tárni, amivel mérsékelhetjük a befizetendő adót. Tehát nemcsak a büntetést előzöm meg az ügyfélnél, de konkrétan adót takarítok meg neki.

Ez nem a könyvelő feladata lenne?

Minden tiszteletem a könyvelőké. Emberfeletti munkát végeznek ebben a bonyolult, és állandóan változó adórendszerben. Ugyanakkor nagyon nagy a konkurencia, kénytelenek az alacsony díjak mellett a szükségesnél több munkát bevállalni, ha meg akarnak élni.

Ilyen körülmények között irreális lenne azt elvárni tőlük, hogy még adózási tanácsokat is adjanak. Persze van, aki ad, de a többségnek egyszerűen nincs rá ideje, hisz majd megszakad a munkában. Ezért célszerű külön adótanácsadót alkalmazni.

Én a következőket javaslom az hírlevél olvasóinak:

Egy nagyon minimális alapdíjért átvizsgálom a könyvelését, az adózását, és megmutatom neki, ha hiba van benne. Ez olyan, mint amikor az autódat a műszaki vizsga előtt elviszed az Autóklubhoz. Ott megmondják, mit javíttass ki, és amikor javítás után visszaviszed, csont nélkül átmegy a vizsgán.

Ennek az 1-2 napos mini auditnak a költsége a számlák mennyiségétől függ. Az autó példát folytatva, a műszaki vizsga költségével azonos nagyságrendben van. A cégvezető akkor is nyer, ha nem találok semmi hibát, mert tudja, hogy nyugodtan alhat.

Ha pedig adócsökkentési lehetőséget találok, akkor azt megmutatom neki – sikerdíjért. Ezt tőled tanultam, és nagyon bejött.

Ennek igazán örülök. Hogyan léphet kapcsolatba veled, aki fel szeretne kérni téged egy ilyen bírságmegelőző auditra, vagy a törvény adta kereteken belül csökkenteni szeretné adóját?

Talán a legjobb, ha nálad meghagyja az elérhetőségét, és visszahívjuk.

OK, úgy lesz. Köszönöm a beszélgetést!"

2008 október 26., vasárnap - 19:01

Jogi esetek: cégautóadó, útnyilvántartás, magánhasználat

Főbb cégautó-vitapontok
A cégautóval kapcsolatban az adózó és az adóhatóság között az esetek 99 százalékában a magáncélú használat a vitapont. Az adózó értelemszerűen azt próbálja bizonyítani, hogy a cégautót soha senki nem használta magáncéllal – vagy aki igen, az annak költségeit megtérítette a cég számára –, az adóhatóság pedig ezen állítások ellenkezőjét igyekszik alátámasztani. A vita tétje ez esetben természetesen az adóbírsággal és késedelmi pótlékkal megfejelten fizetendő cégautóadó.
A bizonyításhoz mindkét fél ugyanazokat a bizonyítékokat használhatja: például útnyilvántartást, menetlevelet, szerződéseket, számlákat (egyebek között szervízről, tankolásról), a cég belső szabályzatát.

Szabályszigorítás 2004-től
A cégautó magáncélú használatát a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg. A minősítés 2004. január 1-jétől kissé változott, ami nem puszta jogtörténeti érdekesség, hiszen az adóvizsgálatnál mindig az adott évi szabályok az irányadóak, a visszamenőleges vizsgálatoknál pedig az elévülés az egyetlen korlát. Ez azt jelenti, hogy a 2008-ban kezdődő ellenőrzés keretében az adórevizorok a 2001. évet már nem vizsgálhatják, de 2002-t már igen, ahogy a további éveket is.
2003. dec. 31-éig, Szjatv 70.§ (13): „E § alkalmazásában magáncélú használat különösen, ha a személygépkocsit a körülményekből (szabályzat, szerződés, útnyilvántartás, stb.) megállapíthatóan magánszemély akár állandó, akár eseti jelleggel a személygépkocsi egyéb használatától függetlenül személyes céljaira használja.”
2004. január 1-jétől, Szjatv 70.§ (1): Magáncélú használat, ha bármely körülmény vagy dokumentum (így különösen a tárolás helye, illetve az irányadó belső szabályzat, szerződés, útnyilvántartás) alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély(ek) – akár állandó, akár eseti jelleggel, a cégautó egyéb használatától függetlenül – személyes célra (is) használja (használják), vagy használhatja (használhatják).
A 2004-től hatályos változás legfontosabb eleme egyébként az, hogy azóta nemcsak az számít magáncélú használatnak, ha ilyen célra használják a cégautót, hanem az is, ha erre nem használják ugyan, de használhatnák. Másként fogalmazva: a cégnek 2004-re és a későbbi évekre nem elegendő azt bizonyítania, hogy a cégautót nem vették igénybe magáncélra, hanem azt is, hogy nem is vehették. Az viszont nem változott, hogy ezt nem az adóhatóságnak kell bizonyítania, hanem az adózónak.
A cégautó magánhasználatának minősítése egyebekben tulajdonképpen nem változott 2004-ben: továbbra sem számít, hogy állandó-e a cégautó magánhasználata, vagy csak időnként fordul elő, s az a szabály is maradt, hogy a magánhasználat vélelmét az adóhatóság „bármely körülményre vagy dokumentumra” alapozhatja (bár 2004-től ezek közül nemcsak a belső cégszabályzatot, szerződést, útnyilvántartást említi meg külön a törvény, hanem a tárolás helyét is).

A teljes körű felülvizsgálat elve

Az adóigazgatási eljárás jogorvoslati szakaszaiban – vagyis az észrevétel, fellebbezés, felügyeleti intézkedés iránti kérelem elbírálása során – a teljes körű felülvizsgálat elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy abban az extrém esetben is, ha az dózó „csak” annyit ír például a fellebbezésében, hogy „szerintem az elsőfokú adóhatóság téved”, a másodfokon eljáró adóhatóságnak akkor is az egész határozat jogszerűségét, a tényállás felderítettségét kell vizsgálnia. Nem vonatkozik viszont a teljes körű felülvizsgálati kötelezettség a bírósági lejárásra, a bíróságot ugyanis a kereseti kérelem köti. Ez azt jelenti, hogy a bíróság az adóhatósági határozatnak csak azon pontját vagy pontjait vizsgálhatja, amelyet vagy amelyeket az adózó a kereseti kérelmében vitat.

Jegyzőkönyvvel szembeni észrevétel – Art 100.§ (3)

Észrevétellel vitatható, ha az adórevizorok az ellenőrzési jegyzőkönyvben cégautóadó-fizetési kötelezettséget állapítanak meg (értelemszerűen azért, mert úgy találják, nem zárható ki a cégautó magáncélú használata). A jegyzőkönyvet az adózó vagy postán kapja meg, vagy személyesen a revizortól (ekkor az átvételt a jegyzőkönyvben is rögzítik). Az észrevétel szóban is megtehető, de ha az adózó írásban adja be – ami célszerű –, legkésőbb a jegyzőkönyv átvételétől számított 15. napon postára kell adni. Ha az adózó az észrevételt postázza, nem muszáj azt ajánlva feladnia – ezt a jogszabály nem írja elő –, de ez is célszerű, mert így később egyszerűen bizonyíthatja, hogy betartotta a határidőt. Az írásos észrevétel személyesen is beadható az illetékes, vagyis a jegyzőkönyvet kiállító adóhatóság ügyfélszolgálatára.
Az észrevételnek nincs halasztó hatálya, az adóhatóságnak az észrevétel benyújtására nyitva álló 15 napos határidő lejártát követően mindenképpen meg  kell hoznia az elsőfokú határozatot, akár benyújt az adózó észrevételt, akár nem.
Az észrevétel nem illetékköteles.
Ha az észrevételben foglaltakat az adóhatóság

  • elfogadja, akkor az elsőfokú határozatot az észrevétellel módosított jegyzőkönyv alapján kell elkészítenie (ez igaz arra is, ha az észrevételnek csak egy részét fogadja el)
  • nem fogadja el, ekkor az elsőfokú határozat a revizorok által készített jegyzőkönyv alapján kell meghoznia.


Ha az észrevételben foglalt bármely új tény, körülmény vagy adat lényegesen befolyásolja a jegyzőkönyvben rögzített tényállást, az adóhatóságnak az észrevétel kézhezvételétől számított 15 napon belül kiegészítő ellenőrzést kell végeznie (a határidő indokolt esetben maximum 15 nappal meghosszabbítható). Erről az ellenőrnek úgynevezett kiegészítő jegyzőkönyvet kell készítenie.

Fellebbezés az adóhatósághoz – Art 172.§ (11), 136-140.§, Itv 32.§
Az adóhatóság elsőfokú határozatát vagy az abban foglaltak egy részét az adózó megfellebbezheti. Az írásban elkészítendő fellebbezést a határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani. A közlés napjának a határozat átvételének napja számít. Előfordul, hogy az adóhatóság közvetlenül az adózónak adja át a határozatot, rendszerint azonban postázza. Ha postás viszi ki a határozatot, nem árt, ha az adózó felírja magának az átvétel napját (a tértivevény ugyanis nem marad nála, hanem visszakerül az adóhatósághoz, s ha az adózó nem írta fel a dátumot, később esetleg már nem emlékszik rá pontosan). A határozat átvételének napja nem számít bele a határidőbe (az a nulladik nap), vagyis a 30 napos határidő első napja az átvételt követő nap. Ha a határidő munkaszüneti napon járna le, a fellebbezést legkésőbb az azt követő munkanapon kell postára adni (ahogy az észrevételt sem, a fellebbezést sem kötelező ajánlva feladni, de célszerű, mert így a határidő megtartását igazolni tudja a feladóvevény szelvényével, ha a postán esetleg elkallódna a levél), vagy bevinni az illetékes, azaz a határozatot kibocsátó adóhatóság ügyfélszolgálatára.
A fellebbezés halasztó hatályú, vagyis addig nem kell megfizetni a megállapított adót, adóbírságot és késedelmi pótlékot, amíg az adóhatóság másodfokon is el nem bírálta az ügyet (kedvező elbírálásra akkor van remény, ha az adózó a magáncélú használat hiányát bizonyítani tudja).
A fellebbezés illetékköteles. A fellebbezéssel érintett (vagyis vitatott) összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint illetéket kell fizetni, de legalább 5 ezer és legfeljebb 500 ezer forintot. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, 5 ezer forint tételes illetéket kell fizetni. E körbe tartozik például a számviteli hiányossággal kapcsolatos megállapítások sérelmezése (ha nem szabtak ki miatta mulasztási bírságot), az adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiadása elleni fellebbezés, az 1+1 százalékról rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvitával kapcsolatos másodfokú eljárás, az eva hatálya alá történő bejelentkezés elutasítása.
Az adóhatóságnak akkor is érdemben el kell bírálnia a határozatot, ha az adózó nem fizeti meg az illetéket, de az Art. idevágó szabálya szerint „ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárásiilleték-fizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100 százalékáig terjedő, de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírság szabható ki”. Vagyis az illetéket az erről szóló felhívás kézhezvételét követően célszerű megfizetni.
Az illetéktörvény alapján az előre megfizetett jogorvoslati eljárási illetéket akkor kell visszatéríteni az adózónak, ha a kifogásolt határozat az ő hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek minősült, vagyis ha a megváltoztatott vagy megsemmisített határozat úgy sértett anyagi vagy eljárásjogi szabályt, hogy abból az adózónak hátránya származott. Az illeték visszafizetéséről másodfokú határozatot hozó szervnek kell határozatban rendelkeznie.

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem – Art 141.§

Jogerős adóhatósági határozattal (vagyis mind az elsőfokú, mind a másodfokú határozattal) szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel lehet élni. Elsőfokú határozat esetén az első jogorvoslati fórum az APEH hatósági főosztálya, a második az APEH elnöke, a harmadik pedig az adópolitikáért felelős miniszter, vagyis jelenleg a pénzügyminiszter. Ha másodfokú határozat született, akkor az első jogorvoslati fórum az APEH elnöke, a második pedig a pénzügyminiszter.
A felügyeleti intézkedés iránti kérelemre nincs törvényben előírt határidő, annak csak az adóelévülés állít időkorlátot. Ez azt jelenti, hogy 2008-ban nem érdemes például a 2001., pláne annál korábbi adóévet érintő határozat ellen felügyeleti intézkedést kérni, hiszen már a 2001. adóév is elévült 2007. december 31-én.
Mivel a felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtásának időkorlátja az elévülés, ugyanazon határozattal szemben többször is benyújtható, akár ugyanazon jogi érvekkel is. Természetesen az illetéket minden alkalommal meg kell fizetni, de ezen túlmenően célszerű azt is meggondolni, hogy ha például az elbírálásra jogosult végső fórum, a pénzügyminiszter egyszer már elbírálta a kérelmet, akkor ugyanazon jogi érvekről másodszor, harmadszor sem fog másképp dönteni.
A felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékköteles, az illeték fix összeg, 15 ezer forint (vagyis nem függ a kérelemben érintett értéktől). Az illeték megfizetésére és visszatérítésére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a fellebbezésre.
A felügyeleti intézkedés iránti kérelem eredménye az lehet, hogy a felügyeleti szerv

  • a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a határozat vagy az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető, vagy ha az adózó bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett (az elutasítás egyik esetben sem kötelező a felügyeleti szerv számára, csak lehetőség);
  • értesíti a kérelmet benyújtó adózót, hogy kérelmét mellőzte (ez esetben a kérelmet elbíráló szervnek részletesen meg kell indokolnia a mellőzést);
  • a jogszabálysértő határozatot, végzést megváltoztatja, megsemmisíti, vagy az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.


Bírósági felülvizsgálat – Art 143.§
Az adóhatóság jogerős másodfokú határozatában foglaltak ellen bírósági felülvizsgálat kérhető, de csak másodfokú határozat ellen. Ez azt jelenti, hogy ha az adózó az adóhatóságnál nem fellebbezett annak elsőfokú határozatával szemben, vagyis az elsőfokú határozat emelkedett jogerőre, akkor ez ellen nem kérhet bírósági felülvizsgálatot (az elsőfokú adóhatósági határozat ellen benyújtott keresetet a bíróságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania).
Az írásban elkészítendő kereset a másodfokú jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül adható be, postán ajánlott küldeményként vagy az adózó székhelye szerint illetékes fővárosi, illetve megyei bíróságon.
A bírósági kereset illetékköteles, az illeték a pertárgy értékéhez igazodik: annak 6 százaléka, de legalább 7 ezer és legfeljebb 900 ezer forint. A pertárgy értéke a keresettel érintett követelés értéke, vagyis az adóhatósági határozatban vitatott összeg. Az illetéket nem előre kell megfizetni, a megfizetésről a bíróság rendelkezik majd az ítéletében. Ha az adózó megnyeri a pert, nem kell illetéket fizetnie (vagyis úgynevezett illeték-feljegyzési jog illeti meg).

Forrás: HVG

HVG Goldenblog 2007 - Üzleti kategória összesített 3. hely

Utolsó kommentek

Archívum

letöltés útnyilvántartás weblap vásárlás garanciák térkép referenciák