Az Ügyfélszolgálaton is téma: az iskolaigazgató beszéde

Az éves ballagási hullám keretében szerencsém volt a Bugyi Református Általános Iskola ballagásán is részt vennem, ahol az igazgatói beszédből egy mondat igen elgondolkodtatott, ami valahogy így hangzott: “…a mai, szinte már csak képekben kommunikáló közegben egyre értékesebbé válik – és értékeljük is -, a leírt mondatot és a kimondott szót…”

Őszintén szólva kicsit meglepődtem, hogy egy eldugott település általános iskolai igazgatói székéből is mennyire látszik ez, és egyben örvendtem is, hogy ennyire képben van az igazgató is.

index

A RoadRecord (és más érdekeltségeim) kapcsán elég régóta űzzük a személyes és telefonos értékesítést, ügyfélszolgálatot. Sajnos kézzel fogható ez a jelenség, a közösségi média, a tudatos népbutítás, a rohanás, a figyelemhiány, a tisztelettudás teljes hiánya rányomja a bélyegét a mindennapokra, egy-egy erős telefonos nap után szinte már megemlékezést tartunk ha sikerült jelentős arányú értelmes emberrel érdemben beszélnünk…

Vagy itt van mindjárt ez a blog: azt vettem észre, hogy sokszor sokan nem is értik, hogy mi a fenéről írok itt, egyszerűen ha egy kicsit gondolkodni kell már felforr a processzoruk és inkább bekapcsolnak egy vicces videót mert egyenletes levegővétellel azt még végig tudják nézni… már nem is merek összetett mondatokat írni!

A kommentmotort azért cseréltem ki facebookosra, mert elegem volt a tét nélküli, arctalan, értetlen, esetleg rosszindulatú vagy megkeseredett emberek hozzászólásaiból, egyszerűen ki akarom rekeszteni azokat, akik nem tudnak a sorok közt olvasni, nem tudnak a gondolatokhoz hozzátenni.

Igen, ez a blog nem akar a világon a legnépszerűbb lenni, cserébe próbálok értéket is közölni.

Nincs csillogás-villogás, vetítés és világmegváltó ígéretek, viszont ami le van írva az valós.

Ezen a blogon nincs észnélküli lájkvadászat és az indexen sem írnak róla, sőt, a legtöbb olvasóm soha egy büdös jelét nem adta annak, hogy ezt olvassa, de én mégis tudom, hogy ezt mennyien olvassák, és ez nekem jó. Google (Analytics) a barátunk :)

Én már nem is olvasok olyan anyagokat ahol nem saját gondolat fogalmazódik meg, hanem másét újraközlik… de azokat sem, ahol jók a gondolatok, de lerontja azt a közönség a kommentjei minőségével…

És igen, akinek egy kutya vagy rajzfilmfigura a facebookon a fényképe, azt is kitiltom.

Igen, ha valaki nagyon töketlen a telefonban, nem leszek szimpatikus ott sem.

Tudom, ez ma nem annyira menő, mert mindenki mindig happy, rossz napja hivatalosan senkinek sincs, csak a felhőtlen boldogság.

A felszínen.

Leírni meg főleg nem szabad ilyet, mert juj.

Én viszont az alapelveimet azért sem adom fel – erre pedig büszke vagyok!

Pár hónapja egy régi, idősebb olvasóm egy véletlen találkozón azt mondta, hogy azért szeret olvasni engem mert “hiteles vagyok”.

A napokban kaptam egy akciónkra egy válaszemailt, amiben valaki leírta, hogy Neki nem fog kelleni sose útnyilvántartó, de nem iratkozik le rólam, mert “tetszik Neki amit csinálok”.

Kell ennél nagyobb dicséret?

Több (saját) gondolat kéne és kevesebb kép.

Tetszett a cikk?



Hasonló bejegyzések

Oszd meg ismerőseiddel

A blogról

2005 óta blogolok olvasóimnak, elsősorban az útnyilvántartásról és a hozzá kapcsolódó dolgokról, programfejlesztésünkről, ügyfélszolgálati és értékesítési tapasztalatainkról. Szívesen osztom meg humoros formában tapasztalataimat cégvezetői szemmel az élet nagy dolgairól is – ha kell, keményen beleállva a témába – kendőzetlen, saját gondolatokkal.

“Eredeti tartalmat írok, nem másokét osztom meg.”

Barazsy Ákos
22 854
Olvasók száma
2007Üzleti kategóriaÖsszesített 3. Hely
HVG Goldenblog