A házipénztár csökkentése kiküldetési rendelvénnyel

Közel 23 évvel a rendszerváltás után a tőkeszegény mikro- és kisvállalkozói szektorban mai napig probléma a vállalkozói vagyon és a cégvezető magánszemély vagyonának, készpénzének az elkülönítése.

A kisvállalkozói körben, annak sajátosságaiból adódóan, gyakran egy személyben összpontosul a magánszemély tulajdonos, utalványozó, ellenőr, pénztáros szerepkör, mely erősíti az „egyik zseb-másik zseb” szemléletű pénzkezelést. Ez az eljárás olyan gyakori, főként a családi- és egyszemélyes vállalkozásoknál, hogy a köztudat nem is tekinti bűncselekménynek. A „közös zsebből” történő vásárlás és értékesítés ellehetetleníti a valós pénzkészlet kimutatását, mely súlyos következményekkel járhat.

Az adóhatósági ellenőrzés során mulasztási bírság kerül megállapításra minden esetben, ha adózó pénzkezelési szabályzata hiányos, vagy ellentmond a számviteli törvény előírásainak. Adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék kiszabására számíthatnak azok a vállalkozások, melyek valós pénzügyi helyzete eltér a cég könyvelésében nyilvántartott, kimutatott pénzkészlettől.

Jelentős összegű adómegállapítások keletkeznek abból, hogy a társaságok nem dokumentálják a tagi kölcsönöket, negatív pénztáregyenleget szerepeltetnek könyveikben, vagy a vállalkozás házipénztárában valótlanul kimutatott, „magánszemélyként felélt, elköltött” pénzt az ellenőrzés során bemutatni nem tudják. Az adóhatósági ellenőrzések során volt olyan vállalkozás, amelynek házipénztárából 10 M Ft-ot meghaladó összegű készpénz hiányzott.

A gazdasági társaság pénztárából a képviselő által elköltött pénz a magánszemély jövedelmét képezi, ezért az ez után keletkező adófizetési kötelezettség a magánszemélyt is terheli, ilyen esetben a társaság „értékesítése” sem mentesítheti őt a kötelezettségek alól. Tovább súlyosbíthatja a helyzetet, amikor adózó a helyzet mentése érdekében „kreált” szerződésekkel próbálja igazolni az ellenőrök számára a hiányzó pénzösszeget.

Ha a revízió során a szerződés hitelessége is megdől, és bebizonyosodik az adózatlan pénz kivonása a vállalkozási tevékenység alól, az adókülönbözet és a szankciók megfizetésén túl, a társaság képviselőjének a számvitel rendjének megsértése, adócsalás, 2012. év óta költségvetési csalás illetve (3 szereplős ügylet esetén) a sikkasztás vétsége miatt is felelnie kell.

Kreált szerződések és egyéb csúsztatások helyett sokkal értelmesebb, de főleg legális kiküldetési rendelvényen elszámolni a magánautó költségeit, így szankciók nélkül lehet “kivenni” a cégből a jogosan felmerült költségeket.

Még mindig sokkal kevesebben élnek a lehetőséggel mint lehetne, javaslom megfontolásra!

Tetszett a cikk?



Hasonló bejegyzések

Oszd meg ismerőseiddel

A blogról

2005 óta blogolok olvasóimnak, elsősorban az útnyilvántartásról és a hozzá kapcsolódó dolgokról, programfejlesztésünkről, ügyfélszolgálati és értékesítési tapasztalatainkról. Szívesen osztom meg humoros formában tapasztalataimat cégvezetői szemmel az élet nagy dolgairól is – ha kell, keményen beleállva a témába – kendőzetlen, saját gondolatokkal.

“Eredeti tartalmat írok, nem másokét osztom meg.”

Barazsy Ákos
22 877
Olvasók száma
2007Üzleti kategóriaÖsszesített 3. Hely
HVG Goldenblog