Egyszer egy TV interjúban hallottam ezt a mondást, és nagyon megtetszett akkor.
Valami miatt ez jutott most eszembe az útnyilvántartás elkészítéséről is (itt az erő = RoadRecord útnyilvántartó program), amikor leültem, hogy a szokásos hó végi elszámolásokat elvégezzem. Korábban már írtam erről, de most ismét szembesültem a dologgal: amíg nem volt RoadRecord, mennyit szenvedtem én ezzel! Most meg gyakorlatilag pár perc alatt kész a komplett cégcsoportra, ráadásul olyan minőségben, hogy ide bármikor jöhet APEH ellenőrizni, tuti nem tud fogást találni rajta…
Talán ez a legnagyobb megnyugvás az egészben, hogy simán nekiülhetek a havi útnyilvántartásnak nap végén holt’ fáradtan, mert a program több beépített szűrőn keresztül gondoskodik arról, hogy ha egy picit elkalandozom, akkor se kerüljön homokszem a gépezetbe, mert azonnal figyelmeztet a logikátlan összefüggésekre.
Mert épp ezt tette az előbb, ezért jutott eszembe a fenti idézet. Hip-hop javítottam az eltérést és már vígan jött a nyomtatóból az útnyilvántartás, kiküldetési rendelvény… én meg foglalkozhattam a következő dolgommal ahelyett, hogy estig ülnék itt a hiba keresése végett… mert az időm még a válság vége felé is a legdrágább!
