- Jó napot kívánok, Barazsy Ákossal szeretnék beszélni!
- Tessék parancsolni, én vagyok.
- (ingerülten bepörögve) Már egyszer megmondtam, hogy ne küldje nekem a hülye ajánlatait a leveleiben!
- Sajnálom, de nem tudok tartalom szerint szűrni, ha fel van iratkozva, akkor kap levelet, ha leiratkozik, akkor nem kap.
- De én akarom olvasni az útnyilvántartással kapcsolatos dolgokat, ezeket meg nem!
- Akkor le kell iratkozni a hírlevélről és ezen a blogon kell követni az eseményeket.
- De nekem ne mondja meg, hogy mit csináljak, ha azonnal nem választja szét a tartalmakat, akkor feljelentem a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál! Nem ezért fizettem elő a programra, hogy így beszéljen velem!
- (Úgy döntöttem, hogy ilyennel már nem vitatkozom tovább, reménytelen.) Viszonthallásra!
- (Még odavágta) Hülye f@sz!
Itt tartunk. Van ennél lejjebb?
(Megjegyzés: ilyenkor megnézem (és leiratkoztatom a későbbi atrocitások elkerülése végett) a MiniCRM rendszerünkben, hogy mit tartottunk nyilván a kedves ügyfélről… láss csodát, kollégám megjegyzése mellett hasonló szerepelt, mint amivel tőlem elköszönt… 
)
2010. március 16. kedd at 15:12
Nahát, vannak normális emberek is…: a ma kiküldött levél egyébként egy meghívót tartalmaz, és már ketten is felhívtak, hogy nagyon köszönik a meghívást, de nem tudnak eljönni.
Kész pszichológiai tanulmányt tudnék írni, hogy ugyanazon körülmények közt ugyanazon tartalomra mennyire másképp tudnak reagálni az emberek.
Azért ez utóbbiak jól estek, köszönöm Nekik!
2010. március 16. kedd at 16:23
“nézze, gondolom a TV-t sem hívja fel, hogy válasszák már szét két csatornára a filmeket meg a reklámokat”
Néha a jó meggyőzéshez csak egy jó hasonlat v. referenciapont kell, mert sztem ez az ügyfél lehet, hogy nem hülye volt, hanem egyszerűen csak neki ez a koncepció új. Ilyenkor megér egy próbát megértetni vele
De illusztrációnak tökéletes!
2010. március 16. kedd at 18:58
#Wolf Gábor: Igazad van Gábor, csak erre én is később jöttem rá… erre is jó volt ez a blogbejegyzés legalább…
Egyébként a válaszaim minősége és kimenetele nagyban függ attól, ki-hogyan áll a kérdéshez, ez az “Úr” pedig nem motivált a konstruktív megoldások felé.
2010. március 17. szerda at 07:56
Az hogy lehet, hogy téged fel tudnak hívni ilyen simán Ákos?
Engem nem az elérhetetlenségnek tűnés miatt, hanem valóban nem lehet felhívni, mert a napjaim elég részletesen be vannak táblázva, csak azok hívhatnak fel, akiknek odaadtam a névjegyemet. (Ők meg ritkán telefonálnak.) Vagy szorosan kapcsolódik az ügyfélszerzéshez a telefon nálatok?
Sztem mindenki találkozik ilyenekkel, én ugyebár e-mailben.
Van olyan, hogy jön a dühös levél, hogy “már megmondtam, hogy semmiféle levelet ne küldjetek!”. Először is, nem mondta meg, másodszor pedig, egyetlen árva sorozaton sem szerepel az e-mail címe…
A számítástechnikai sorozatomba pár hónapja beillesztettem egy “Mi az a leiratkozási link, és hogyan kell használni” című leckét…
A morális válság pedig egyértelműen kézzelfogható, de szerintem a morális válság miatt (politika).
2010. március 17. szerda at 10:20
Engem simán fel lehet hívni, én ilyen nyitott csávó vagyok annak ellenére, hogy nekem is fullra van rakva minden nap a naptáram…
Az e-mailes ilyenfajta értetlenkedés menetrendszerű, az ilyenen még a pulzusom sem emelkedik már meg – megszokja az ember.
A leiratkozás az tényleg meghaladja sok ember képességét, helyett többen oldalas leveleket írnak, melyben részletezik, hogyan és miért fognak feljelenteni, stb. Eddig egyszer jelentettek fel, akkor is hülyét csinált magából a feljelentő… a feliratkozás is macerás sok ember számára, a legjobban akkor szoktam röhögni, amikor a keresztnévhez beírják, hogy “Szabó”, a vezetéknévhez pedig, hogy “Lajos”. Ilyenkor tudom, hogy Ámerikás beállítottságú a kedves érdeklődő, ennél már csak az a viccesebb, amikor reklamálnak az első levél után, hogy miért az a megszólítás, hogy “Kedves Szabó!”. Vagy még jobb a “Kedves Lajosné!”. De van aki a kisbetűn akadt fent – én mondtam, hogy úgy kapja a levelet ahogy feliratkozott, ami a realitása… akkor megsértődik. Ebből is látod, h doktorit tudnék írni emberi hülyeségből, de ki nem?
Viszont a leiratkozási tanulmányod érdekelne, elküldeném én is, megkapom?