Elég volt. Hiába írtam le, hogy a hírleveleim leiratkozásához elég egy „leiratkozás” a tárgy mezőbe, és az automata nem olvasgatja fenyegetőzéseket, az értetlenek csak írják a fenyegető leveleiket. Azt hiszik, hogy ez is egy olyan cég, ahol az a cél, hogy azoknak is kommunikáljak, akik egyszer már leiratkoztak.
Nem célom.
Nincs szükségem Rájuk (nem-célcsoportra), nincs szükségem a fenyegetőzésekre, a felesleges energiaelvonásra Tőlük, van épp elég olvasóm.
Nem tagadom, ezen rendszerünk még nem tökéletes, és annyi forrásból jönnek a feliratkozók-leiratkozók, hogy előfordult, hogy olyan is kapott Tőlem levelet, aki már egyszer leiratkozott, ilyenkor sűrű bocsánatkérések közepette igyekeztem írtani a címét rendszerünkből.
Persze olyanok is vannak, akik hónapokn keresztül fenyegetőznek, de annyi eszük nincs, hogy egyszer arról az e-mail címről fenyegetőzzenek, amire a levelet kapták… egyébként hogy azonosítsam be Őket? 
Az év végéig igen komoly hírlevélkezelő rendszer fejlesztésébe kezdek, ennek első alapköve a feketelista.
Ettől a pillanattól kezdve minden kimenő kommunikációnk átmegy egy feketelista-szűrőn, ez azt jelenti, hogy aki egyszer leiratkozott, az feketelistára kerül, és hiába jön be akármilyen forrásból mégegyszer az e-mail címe, a lista megszűri Őt, és nem enged ki Neki levelet.
Ennek következménye, hogy mostantól kezdve minden leiratkozás VÉGLEGES!
2008. augusztus 2. szombat at 11:32
Ákos, ha ezt a postot 2004-ben írod, amikor a autoresponder, hírlevél szoftver fehér holló volt a céges hírlevelezésben, akkor azt mondom igazad van.
De ma – ne haragudj ha megmondom – de a Te hibád, hogy beengeded az idiótákat/okoskodókat a rendszeredbe: leirtakozni egy kattintással a levél végén kelljen, ne ‘leiratkozas’ tárgyú válaszban. Ez nemcsak nehézkes, de épp Te adod nekik az alkalmat, hogy megírják a véleményüket.
2008. augusztus 2. szombat at 11:50
Sajnos igazad van.
Annak is igaza van, aki reklamál, hogy leiratkozott és kap levelet (ha azzal próbál leiratkozni amivel feliratkozott).
A probléma valós, épp ezért dolgozom rajta.
Persze nem tömeges a jelenség és nem annyira gáz a helyzet, de több manualitást igényel mint amennyi szükséges.
Az elmúlt időszakban sem tételenkedtünk, erre most kerül sor.
2008. augusztus 2. szombat at 21:01
Eddig olvasgattam a hírlevelet, nem sok vizet zavart, ha jött. Párszor én is próbáltam leiratkozni, de ez valóban, ahogy az ember a XXI. században várná, egy kattintással sohasem sikerült (…máshol igen…). Az viszont felháborító, hogy aki egyszer leiratkozik, annak az email címe \”feketelistára\” kerül (… máshol nem). Talán ez annyira sérti Barazsi Urat, hogy az, akinek nem kell az ő hírlevele, az nem létezik számára? ( … magyarán dögöljön meg…!) Ilyen alapokon valóban nem kell a híres-hírhedt hírlevele (…le vele…!)
2008. augusztus 2. szombat at 22:47
Nem arról van szó, hogy nem lehet leiratkozni (sokaknak sikerült), hanem arról, hogy nem tökéletes a rendszer. Megjegyzem, egyik sem az.
Én pedig törekszem arra, hogy tökéletes legyen az enyém, ezért a post.
“Az viszont felháborító, hogy aki egyszer leiratkozik, annak az email címe \”feketelistára\” kerül”
Felháborító! Ezen hangosan és sírva röhögtem! Ilyet még nem hallottam, hogy valaki felháborodik, hogyha valamiről leiratkozik, akkor nem kapHATJA meg többet a hírhedt levelem… egy sorral előtte meg azon reklamál, hogy nem tud leiratkozni! Akkor most mit szeretne? Maga sem tudja…
Ja igen, itt tudni kell dönteni, bocs.
A nevem pedig Barazsy, Y-al, ezen pedig én háborodom fel, hogy ezerszer látta már leírva, mégsem tudja visszaadni helyesen…
2008. augusztus 3. vasárnap at 00:51
Kedves Barazsy Ákos!
Olvasója vagyok a hírleveleinek és nem próbáltam leiratkozni róla. Nem is terveztem.
Azt hiszem, nem mindig ura az érzelmeinek. A hozzászólásokra, ahogy válaszol, erre lehet következtetni. Nem kell minden kritikára visszavágni, még akkor sem, ha igaza van. Itt viszont csak részben van igaza.
Kb. 10 hírlevelet kapok naponta innen-onnan. Volt már úgy, hogy leiratkoztam valamelyikről, aztán fél, vagy egy év múlva megint foglalkoztatott a téma és megint feliratkoztam. Könnyen ment mindkettő és nem volt semilyen retorzió, fenyegetés.
Nem az én dolgom ahogy reagált a leiratkozásokra, csupán véleményem van róla.
2008. augusztus 3. vasárnap at 08:21
A végleges leiratkozás nem egy érzelmi kitörés, nem egy retorzió, hanem egy eszköz. Ha úgy tetszik, akkor egy szabály, amit nem utólag, hanem előre közlök. Igen, nem mindig vagyok az érzelemim ura, nem tagadom, a hülyeség sokszor felbosszant. Én sem vagyok tökéletes, hanem egy érző lény.
2008. augusztus 3. vasárnap at 08:33
Azt is tudom, hogy nem kell mindenre reagálni, de én szeretnék.
Szeretnék, mert igyekszem mindent etikusan és körültekintően művelni, ennél fogva nem akarok magamon fogást hagyni.
Továbbá nem szeretem, ha valaki egy blogon vagy egy levélre nem válaszol, és nem akarok olyan lenni amit én sem szeretek.
Tudom, hogy többen épp a fentiek miatt provokálnak, de fel tudom és fel is fogom venni a kesztyűt… többeknek tetszik a stílusom ezért olvasnak, vannak akiknek nem tetszik – mégis olvasnak, és vannak akik nem olvasnak. Ez mindig is így lesz.
Addig viszont, amíg a blog (és az eladások) és minden más mutató felfelé megy, addig nincs üzleti okom változtatni.
Ugyanis ez egy üzleti blog.
2008. augusztus 3. vasárnap at 11:40
Kedves Barazsy Úr!
1.Bocsánat, hogy megbántottam egy parlagi “i”-vel a fejedelmi “y” helyett.
2. Tudom mit szeretnék: fel- vagy leiratkozni. Ám egyúttal szeretném megtartani a szabadságomat is. Ha egyszer kijöttem egy boltból, oda bármikor visszamehessek, ha úgy gondolom. Ne a boltos dönthesse el.
3. Ön szerint mi a hülyeség? Mindaz, ami nem egyezik az Ön gondolkodásával?
Kérem, uralkodjon magán…
2008. augusztus 3. vasárnap at 12:30
Kedves Szabó György Úr!
Köszönöm, hogy rávilágított érzelmeim helyes kontrollálásának hiányára.
Jó pap holtig tanul – és én gyorsan is tanulok.
Jelentem, elvégeztem az első leckét ma.
2008. augusztus 4. hétfő at 15:06
Ezt kaptam ma reggel F. Mária kedves olvasómtól:
“Na kedves mÁkos ezt tedd ki az ablakba ! Már személyesen is megbeszéltük,nekem tgk-m van. Le is iratkoztam a kibaszott spam-edről és még Te mindig küldözgeted, amire egyáltalán nem vagyok kiváncsi a fenti ok miatt.
Tisztelettel megkérlek, hogy a továbbiakban ne küldözgesd a hülye címekkel ellátott spam-eket, nincs rá szükségem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Feljelentelek a kéretlen spam-ek miatt, de előbb megkereslek és szétverem, de minimum szétkarmolom a képedet és leszaggatom a bogyóidat!!!! még akkor is ha te az automatádra hívatkozol, hogy az nem olvassa, akkor pedig valami baromarcú olvassa és ne nézz csecsemőnek másokat még ha te az is vagy.
Az ÉRTETLENEK egyike.”
A fenti kérést figyelembe véve leiratkoztattam rendszerünkből…
…és én is sok sikert kívánok a továbbiakhoz!
2008. augusztus 4. hétfő at 15:13
A továbbiakban is várom minden kedves kultúrált olvasóm esetleges észrevételét, amit automatikusan és vágatlanul közölni fogok itt. Kérek mindenkit, hogy véleménye megírása végén közölje, hogy nevét is vállalja a véleményéhez, vagy csak marad az “F. Mária”.
Ha sok ilyen érkezik, akkor nyitni fogok egy aloldalt a weblapon “anyázda” címmel, ahova az ilyeneket feltöltöm azok örömére, akiknek herótjuk van tőlem és ott kitölthetik minden dühüket.
Mindezt azért, mert többek szerint “annyi jó vélemény van fent rólunk”, hogy az már hihetetlen.
Mi ebben a hihetetlen? Ki gondolja, hogy esténként ülök otthon a sarokban és ilyeneket gyártok? Nem egyszerűbb az Ügyfeleket megkérdezni és azt berakni??
Így legalább a kritikusaim ellenpéldát is láthatnak a weblapon, ami remélem, hogy ellensúlyozni fogja a sok jó véleményt és akkor Ők megnyugodhatnak.
2012. február 1. szerda at 19:59
Tumblr…
Tumblr linked to this site…